Szerző

Havas Gyula

költő, újságíró és kritikus

1893. — 1918. szeptember 27.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 32 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2020. június 11.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Havas Gyula

Éji órán

Mégis legjobb, ha egyedűl vagyok, igy éji órán
kószálni, várni, tán leszáll valami égi jó rám.

Talán derűl a néma uccák síri árvasága,
vagy meghasad a bús föld és pihenni zár magába,

vagy felragyog az égen ama csillag, mely vezérel,
vagy felszakad szivemből a dal, amely az égig ér fel,

vagy megnyílik az út, mely messze fut, a boldogsághoz,
vagy felhangzik a boldog íge, mely feloldozást hoz,

hogy zengjen már örökkön és utam vezesse végig...
Ha felkiálthatnám, hej, fájdalmam a messze égig!

Nyugat, 1918 / 17. szám

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom