Zúg a vásár népe, mint kasban a méhek, - U - - - U - - U U - U Itt hangos alku foly, ott csereberélnek, - - U - U U - U U U - - Vígan múlat, a kit múlatni vitt szomja, - - - U U - - - U - - U Halálosan teli a sok laczikonyha. U - U - U U U - - U - U Im, azonban egyszer, hol legtöbb sátor van, U U - U - - - - - - - - Vad lárma üvölt fel egyik sikátorban: - - U U - U U - U - - U "Tolvaj! Meg kell fogni! Elébe, elébe! - - - - - U U - U U - U Egy vég pántlikámat belopta zsebébe!" - - - U - - U - U U - U Azzal egy legénynek az egész kúfár had - U - U - U U U - - - - Nagy sátorrudakkal gyorsan neki támad, - - - U - - - - U U - - Verik agyba-főbe, könyörtelen kedvvel: U U - U - U U - U - - U "Ha nincs pénzed, ne jöjj vásárba, gaz ember!" U - - - U - - - U U - U Csak jajgat a legény, elhagyva magára, - - U U U - - - U U - U Nincs egy lélek, a ki védelmére szállna; - - - U U U - - - U - U Kedves pajtásai, czifra szeretője - - - - U- - U U U - U Egy pillanatra mind eltűntek mellőle, - - U - U - - - - - - U Ki erre, ki arra, elhúzódtak félre: U - U U - U - - - - - U Nehogy az üldözött védelmöket kérje, U U U - U - - - U - - U Mert elsűlyednének a nagy szégyen miatt, - - - - - U U - - - U- Azzal a tolvajjal hogy egy falusiak! - U U - - - U - U U UU De mikor legbőszebb lett a zenebona, U U - - - - - U U U U U Hirtelen egy öreg asszony terem oda; - U U U U U - - U U U U Hallja, hogy mi történt és legott serényen - U - U - - - U - U - U Áttöri magát a bámészkodó népen, - U U U - U - - U - - U És durva szitoktól, szégyentől nem félve, - - U U - - - - - - - U Védelmezve borul a legény keblére, - - - U U U U U - - - U Egész szive ott sír feddő szavaiban: U - U U - - - - U UU U "Jaj, mit cselekedtél, fiam, édes fiam!" - - U U - - UU - - UU
| A
A
B
B
| 12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
C
C
D
D
| 12
12
12
12
12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
C
C
D
D
| 12
12
12
12
12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
C
C
D
D
| 12
12
12
12
12
12
12
12
| ^ Páros rím
| | |
|
|