Megállj, mi lesz tovább... a szám sebesre martam U - U - U - U - U - U - - Míg csillagokba csaltam a szivem ostobán, - - U - U - U U U U - U - Gond volt a gondolat, de mégis ugy akartam - - U - U - U - U U U - U És kacagott az ajkam a vérem ostorán. - U U - U - U U - U - U - Nevettem és a lány remegve hozta testét, U - U - U - U - U - U - - Ma már hiába lesnéd szemem, szivem, karom. U - U- U - - U - U - U U Az ucca ráüzent s a pesti csókos esték, U - U -U - U - U - U - - Dalolgat, ajka festék, a szive unalom. U - U - U - - U U U U U U Akartam, ó-mesék vig szivü szőke prince U - U - U - - U U - - - U Akart csak igy, ha kincse a kék hegyekre várta, U - U - U - U U - U - U - U De minden ut kevés a csillagos gerincre, U - U - U - U - U - U - U Haszontalan, ha int le, halált vetett a kártya. U - U - U - U U - U - U - U Elég, feküdni jó, ki lenne itt merészebb, U - U - U - U - U - U - - Az istenek se néznek, feküdj le, nincs erőd, U - U - U - - U - U - U - Mindenki józan itt, miért lennél te részeg? - - U - U - U- - - U - - Holnapra jönnek érted a csöndes temetők. - - U - U - U U - - U U -
| A
B
A
B
| 13
13
13
13
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 13
13
13
13
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 13
14
13
14
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 13
13
13
13
| ^ Keresztrím
| | |
| Alliteráció |