Óh, erdő, erdő, sűrű rengeteg,
- - - - - - - - U -
Nem tud betelni a lelkem veled!
- - U - U U - - U -
Szép vagy, ha fáid daltól hangosak,
- - U -- - - - U -
Legszebb vagy télen, mikor néma vagy.
- - - - - U - - U U
Hogy nyargal át a szél hókebleden,
- - U - U - - - U -
S te meg sem mozdulsz, alszol csendesen!
U - - - - - - - U -
Hahó! Hahó! Vadászok kürtje szól.
U - U - U - - - U -
Mit bánod azt te? Tovább aluszol.
- - U - U U - U U U
Nem, nem, nem alszol, te csak álmodol,
- - U - - U U - U -
S a lelked messze, messze jár, ahol
U - - - U - U - U U
Örök tavasz van, rózsák nyílanak,
U - U - - - - - U -
S dalos erdőre mosolyog a nap.
U U - - U U U U U U
Hej, a te álmod milyen bús lehet!
U U U - - U - - U -
Némán szenvedni át a zord telet!
- - - - U - U - U -
Sem dal, sem rózsa, semmid sem maradt,
- - - - U - - - U -
Száraz levél csak, az is hó alatt!
- - U - U U - - U -
Szenvedsz és hallgatsz. Óh, e némaság
- - - - - - U - U -
Az emberek közt, milyen ritkaság!
U - U - - U - - U -
Üvölt a szél, s tűröd fenségesen,
U - U - - - - - U -
Vársz a tavaszra nyugton, csendesen.
- U U - U - - - U U
Óh, erdő, erdő, sűrű rengeteg,
- - - - - - - - U -
Nem tud betelni a lelkem veled!
- - U - U U - - U -
Szép vagy, ha fáid daltól hangosak,
- - U -- - - - U -
Legszebb vagy télen, mikor néma vagy.
- - - - - U - - U U
| A
A
B
C
| 10
10
10
10
| | A
A
B
B
| 10
10
10
10
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 10
10
10
10
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 10
10
10
10
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 10
10
10
10
| ^ Páros rím
| A
A
B
C
| 10
10
10
10
| | | |
|
Alliteráció
Alliteráció
|