Lelkem, most elbocsátalak.
- - - - U - U -
Legyen tied a végtelenség,
U - UU U - U - -
mint annyiszor...
- - U U
Élő cellád burkába zárva,
- - - - - - U - U
senyvedve - a mindennap átka
- - U U - - U - U
poros pókhálóján át lested
U - - - - - - - U
a virradó percet, hogy tested
U - U - - - - - -
feledje börtön-hivatását,
U - U - - U U - -
az élet versenyző futását
U - - - - - U - -
és ráeszméltesd, hogy szabadnak
- -- - - - U - -
születtél - testet önmagadnak
U - - - U - U - -
magad teremtettél - nem átokul.
U - U - - - U - U -
Remekbe szántad.... Alkotó kezed
U - U - U - U - U -
formát keres - már vonalat vezet...
- - U - - U U - U -
Rossz anyagon elsíklott vésőd,
- U U U - - - - -
művészkezed hanyatlik - későn
- - U - U - - - -
döbbensz a tévedésre rá:
- - U - U - U -
Már vérpatak hajtja szíved,
- - U - - U - -
zilált húr minden szál ideg
U - - - - - U -
s minden húr külön muzsikál.
- - - U - U U -
- Őrült kezében Stradivar-
- - U - - U U -
remek bomlottan így remeg.
U - - - U - U U
Izomrost, görcsös hústömeg,
U - - - - - U -
dolgozik vértől színesen,
- U - - - - U U
élő vágy már a száj, a szem,
- - - - U - U -
szivattyúz szivacsos tüdő....
U - - U U - U -
Ne kérdd,
U -
miért
U-
lohol így mind? Csak az idő,
U U - - U U U -
az óra, perc szolgálni jó -
U - U - - - U -
míg Te, az Örökkévaló
- U U U - - U -
küldöttje várod nyugtalan
- - U - - - U U
az Egy időt - most...
U U U - -
Most, lelkem, elbocsátalak...
- - U - U - U -
Legyen tied a végtelenség
U - UU U - U - -
s várom, megtérsz-e újra?...
- - - - U - U
| 8
9
4
9
9
9
9
9
9
9
9
10
10
10
9
9
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
2
2
8
8
8
8
5
8
9
7
|
Alliteráció
Alliteráció
|