Ősz
A munkakedvem még a régi,
De a szinek lassan fakulnak.
A nap nem gyújt új tüzet bennem,
Játékos kedvem elvesztettem,
Jön a csend és ősz lesz maholnap.
Az utakat még könnyen járom,
De a hegy alján már megállok.
Tudom, hogy fentről messzebb látnék,
Ott több a nap, kisebb az árnyék,
De majd feljutnak újak, mások.
Ezer dolog vár végezetlen,
Még örülök minden új napnak,
Tudom, már mindenik ajándék,
Nem terem bennük több új szándék
S a célok lassan elmaradnak.
Még sudár, egyenes a hátam,
De a fejem meghajlik lassan.
A tükrömtől már mitse kérdek,
Nem előre, de visszanézek
S ülök a csöndes alkonyatban.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!