Szerző

Brassai Viktor

eredeti nevén Resch Viktor, jogász, költő és műfordító

1913. november 5. — 1944.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 549 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2020. február 2.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Brassai Viktor

Biztatás barbárság idején

Be fontos is voltál magadnak,
boncolgattad önnön világod,
mint zárt, magányos végtelent;
de most vészes szelek ragadnak,
szent személyed elveszni látod,
látod, mily keveset jelent.

Az uccákon már vér patakzik,
a falakról ezer plakáton
a ravasz őrület üvölt,
botos bérencekbe akadsz itt
minden sarkon, s nincs mód, barátom,
hogy sérthetetlenné bűvöld

magad gubbadt magányod által —
Gyárak alá, külvárosokba
eredj ki bátor társakért,
ott majd találkozol baráttal,
hisz’ a fütykös azért forog ma
mert, aki ott él, enni kér.

Menj hát velük, ütötten, űzve,
s meglásd: egyszer az ég kitágul,
s fellobbannak a vert szívek;
minden dorong behull a tűzbe
s aztán zengő gépek zajából
az élet szól — mindenkinek.

1935.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!