A mélyben néma, hallgató világok, U - - - U - U - U - U üvölt a csönd fülemben s felkiáltok, U - U - U - - - U- - de nem felelhet senki rá a távol, U - U - - - U - U - U a háborúba ájult Szerbiából U - U - U - - - U- - s te messze vagy. Hangod befonja álmom, U - U - - - U - U - - s szivemben nappal ujra megtalálom, U - - - U - U - U - - hát hallgatok, míg zsong körém felállván - - U - - - U - U - - sok hűvös érintésü büszke páfrány. - - U - - - U - U - - Mikor láthatlak ujra, nem tudom már, U - - - U - U - U - - ki biztos voltál, súlyos, mint a zsoltár, U - - - - - - - U - - s szép mint a fény és oly szép mint az árnyék, - - U - - - - - U - - s kihez vakon, némán is eltalálnék, U - U - - - U - U - - most bujdokolsz a tájban és szememre - - U - U - U - U - U belülről lebbensz, így vetít az elme; U - - - - - U - U - U valóság voltál, álom lettél ujra, U - - - - - - - - - U kamaszkorom kútjába visszahullva U - U - - - U - U - U féltékenyen vallatlak, hogy szeretsz-e? - - U - - - - - U - U s hogy ifjuságom csúcsán, majdan, egyszer, U - U - - - - - U - U a hitvesem leszel, - remélem ujra U - U - U - U - U - U s az éber lét útjára visszahullva U - - - - - U - U - U tudom, hogy az vagy. Hitvesem s barátom, - U - U - - - U - U - - csak messze vagy! Túl három vad határon. - - U - - - - - U - - S már őszül is. Az ősz is ittfelejt még? - - U U U - U - U - - A csókjainkról élesebb az emlék; U - U- - - U - U - - csodákban hittem s napjuk elfeledtem, U - - - - - U - U - - bombázórajok húznak el felettem; - - - U - - U - U - - szemed kékjét csodáltam épp az égen, U - - - U - U - U - - de elborult s a bombák fönt a gépben U - U - U - - - U - - zuhanni vágytak. Ellenükre élek, - U - U - U - U - U - - s fogoly vagyok. Mindent, amit remélek U - U - - - U - U - - fölmértem s mégis eltalálok hozzád; - - - - U - U - - - - megjártam érted én a lélek hosszát, - - U - U - U - - - - s országok útjait; bíbor parázson, - - U - U- - - U - - ha kell, zuhanó lángok közt varázslom U - U U - - - - U - - majd át magam, de mégis visszatérek; - - U - U - - - U - - ha kell, szívós leszek, mint fán a kéreg, U - - - U - - - U - - s a folytonos veszélyben, bajban élő U - U - U - - - U - - vad férfiak fegyvert s hatalmat érő - - U- - - U - U - - nyugalma nyugtat s mint egy hűvös hullám: U - U - - - - - - - - a 2 x 2 józansága hull rám. - - - - U - -
| A
A
A
A
A
A
B
B
C
C
D
D
E
E
F
F
E
E
F
F
A
A
G
G
E
E
H
H
H
H
C
C
A
A
H
H
I
I
J
J
| 11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
11
7
| | | |
| Alliteráció
|