Szerző

Ormos Ede

eredeti nevén Spitzer Ede, újságíró, történész és költő

1873. június 11. — 1944.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 360 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2020. január 20.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Ormos Ede

Az utczán

Mennek az utczán éhes emberek
Mióta élnek, jól ők sohse’ laktak.
Mutogat nékik izes garmadákat,
Sok, földig érő fényes tükörablak.
Farkaséhtől kidüledt kopogó szemek
Lázas vágyának tüze rámered
A sok finom harapni valóra...
— Hej, nektek mikor üt már az óra?
Koldusmankókkal, csontos öklötökkel,
Mikor zúzzátok már be azt az
Irigy és hitvány üveget?
Ti gyáva kutyák,
Ti szegény, éhes emberek!
*
Járnak az utczán szomjas emberek.
Mióta élnek, csókot sohse’ kaptak.
Mutogat nékik hömpölygő folyamban
Ezer lány, asszony — ezer buja ajkat.
Vérhullámtól beborult, zavaros szemek
Lázas vágyának tüze rámered,
A sok édes ölelni valóra...
— Hej, nektek mikor üt már az óra?
Aczél karotok, remegő kezetek
Mikor szorítja szivetekhez
A szép, büszke némbereket?
Ti gyáva fiuk,
Ti szegény, szomjas emberek.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!