Be sok virágot hozott ez a nyár! U - U - - U - U U - Be illetetlen vitte vissza mind! U - U - - - U - U - A tűnt tavasznak újja visszaint, U - U - U - U - U- A fák között a szél, az ősz sarlója jár. U - U - U - U - - - U - Arany világ még, mely reám ragyog, U - U - - - U- U U Aranyban járnak benn` az emberek: U - - - - - U - U - De hova lett a régi jó gyerek? U U U - U - U - U U - Úgy érzem néhanap, hogy szörnyű rossz vagyok. - - - - U - - - - - U U Űlök a Rossznak felleges hegyin, - U U - - - U - U - Mellém jó ember ritkán telepűl, - - - - - - - U U - Mint egy komor pap, űlök egyedűl - - U - U - U U U - S álmélkodom az élet bíbor szépségein. - - U U U - - - - - - UU Arcom fakó, palástom fekete, - - U - U - - U U U Bíbora-vedlett, bánatos lepel. - U U - - - U - U - Szívem sötét miséket ünnepel, - - U - U - U - U - Szemembe szúr az éj titkos tekintete. U - U - U - - - U - U U Óh lennék régi, zord rablólovag! - - - - U - - - U - Vértigris vágyát nyergelném alám; - - - - - - - - U - Egy asszony mellét szétszakítanám: U - - - - - U - U - Szívébe rejteném a rosszaságomat. - - U - U - U - U - U U
| A
B
B
A
| 10
10
10
12
| ^ Ölelkező rím
| A
B
B
A
| 10
11
10
12
| ^ Ölelkező rím
| A
B
B
A
| 10
10
10
13
| ^ Ölelkező rím
| A
B
B
A
| 10
10
10
12
| ^ Ölelkező rím
| A
B
B
A
| 10
10
10
12
| ^ Ölelkező rím
| | |
| Alliteráció Alliteráció Alliteráció
|