Komjáthy Jenő Az álmodó című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Hogyha véletlenűl utadba téved: 
 -   U  - -  U -  U -  U  - U   
Ó, meg ne szólítsd őt, az álmodót!
-   -   U   - -    -   U  -  U -   
Porszem! Ő nem ér rá mulatni véled
 -   U   -  U  -   -  U -  U  - -  
Kutatva, látva egy mélyebb valót.
 U -  U   -  U -    -  -    U -   
Lelkébe néz. Sokszor sír örömében,
 -  - U  -    -   -   -  U U - -   
Nemföldi büszkeség ragyog szemében;
 -  -  U  -   U -   U  -    U - -   
Mert látja ő, mit nem lát senki más:
 -    -  U -   -   -   -   -  U  -    
Titkaid: Élet, Sír, Föltámadás!
 -  UU   - -    -    -  - U -   
S mély gyászt ha érez és világborút,
   -     -     U - U  -   U -  U -  
Ó, ne zavard, tiszteld a szomorút!
-   U  U -     -   -   U   U U -   
Soká eltépelődik andalogva,
 U - -  - U - U  -  U -  U  
S átönti zajló, zengő hangsorokba,
  - -  U  -  -   -  -  -   U -  U  
Mi önlelkében zeng, zajong, viharzik.
 U -  -  - -   -     U -     U -  U   
(Véget nem ér az óriási harc itt,
  - -   U  -  U  - U- U  -   -   
A Gondolat le nem ereszti szárnyát;
U  -  U -   U  U  U -   U   -   -  
A milljó Kép vég nélkül űzi árnyát;
U  -   -  -   -   -  U  - U -   -  
Az Élet Gondolat, a Lét a Lélek:
U  - -   -  U U   U  -  U  - U   
A Gondolat meg fényes, gazdag Élet.)
U  -  U -   -   -  -    -  U  - U   
Egy szó csupán, mit sokszor úgy keres,
-     -   U -    -   -   U  -    U U  
Egy szó, amely világok magva lesz;
-     -  U -    U - -   -  U  -    
Nem puszta szó, de Isteníge: tett,
 -   -   U   -   U -  U - U   -    
Mely a Lét kútfejéből született.
 U   U  -   -  U - -    U U -    
Ki a szivek s dolgok mélyébe lát:
 U U   U -     -  -   -  - U  -   
Ó, meg ne bántsd az álmok nagy fiát!
-   -   U  -     U  -  -   -    U-   

  
Nem társad ő! Bár színre oly hasonló,
 -   -  U  -   -    -  U -    U -  - 
A teste hervatag, a húsa omló,
U  -  U  -  U U   U  - U -  -  
Balsors az árnya itt a földtekén,
 -  -   U  -   U -   U  -   U -   
Menny tükröződik szíve mély egén,
 -     -  U - -    - U  -   U -  
A tiszta menny, a boldog végtelen.
U  -   U  -     U  -  -   -  U U  
A csöndes vértanú a méla tűrő,
U   -  -   -  U - U  - U  - -  
Hahogy honába léphet hirtelen,
 U -    U - U  -  -   -  U U  
A szellemek fölött korlátlan úr ő;
U   -  U -   U -    -  -  U  -  - 
E honnak ő királya, Istene,
U  -  U  -  U -  U  -  U U  
Mikéntha mind körötte lejtene,
 U -   U  -    U -  U  -  U U  
Mi fényes és vidám, mi tiszta és mi szép,
 U  -  U  -   U -    U  -   U -   U   -  
És szembe véle nyájasan királyi nője lép;
-    -  U  - U   - U -   U -  U  - U  -   
Körötte lejtne mind, mi önzetlen, mi nagy,
 U -  U  -   U  -     U -  -  -    U  -    
Mi Istent üdvözít, mit gondol Isten-agy.
 U -  -   -  U -    -   -  U  -  U  -    
Körötte lejtenek vágyára lesve:
 U -  U  -  U -   -  - U  -  U   
Figyelve, szorgosan és fáradatlanul;
 U  -  U    -  U U  -   - U -  U -   
S mi még csodálatosb: nem szolga egy se,
   U  -    U - U -     -    -  U -    U  
Szabadság él szivükben olthatatlanul.
  U -  -  -    U -  U  -   U -  U -   
Nincs kegyre éhes, undok szolgahad,
 -     -   U - U   -  -    -  U -   
Mindenki úr körötte és szabad.
 -  -  U -   U -  U -    U -   
Nem ismer senki itt iromba érdeket,
 U  -  -   -  U -   U -  U -  U U  
Önzetlen és mindenható a Képzelet...
-  -  U  -   -  -  U - U  -  U -     
Ki e szabad s dicső világba lát:
 U U   U -     U  -  U -  U  -    
Tiszteljed őt, az álmok nagy fiát!
 -   -  U  -   U  -  -   -    U-   

  
Világszem ő. Nem ismert tért, időt se;
 U -   U  -   U  -  -    -    U -   U 
Örök gyönyörben úszó, isteni;
U -    U  -  U  -  -  -  U U  
Világur ő, az álmok méla hőse,
 U - U  -  U  -  -   - U  - U  
Nem kell neki, csak egyet inteni,
 -   -    U U    U  U  U  -  U U  
S körötte él, sugárzik, zeng, lobog,
   U -  U -    U -  -    -     U -   
Csapong, repűl, örvénylik, dúl, ragyog,
  U -     U -   -  -   -    -    U  -   
Mind testet ölt, aminek lelke van,
 -    -  U  -    U U -   -  U  -   
Formába tör, ami határtalan.
 -  - U  U   U U  U -  U -   
Hatalma nincs a durva földanyagnak,
 U -  U  -    U  -  U  -  U  -  -   
Hol minden élet általfinomúl,
 -   -  U  - U  -  -  U U -   
Nem sejtik ezt, kik mindenen kacagnak,
 -   -  U  -     -   -  U -   U -  -   
Mi törpe szellemük haladja túl.
 U  -  U   -  U -   U -  U  -  
A fény ez itt, a tiszta érzelem,
U  -   U  -    U  -   U -  U -   
Központja, napja: világszerelem.
 -  -   U   -  U   U -   U U -   
Lakóit Isten-álmaid ragadják:
 U -U  -  U  -  U-   U -  -    
Világszerelem és világszabadság!
 U -   U U U  -   U -   U -  -   

  
Törvénye nincs, csak egy van, hogy szeress!
 -  -  U  -       U  -    -    -     U -   
Akard a szépet, jót, nagyot, dicsőt!
U -   U   - -    -    U  -    U  -  
És megtalálja itt, ki mit keres,
-   -  U -  U -     U  -   U -   
Mi téphetetlenül szívéhe` nőtt.
 U  -  U -  U -    - - -   -    
Munkája kéj, parancsa meg gyönyör,
 -  - U  -    U -   U  -    U  -   
S minden csodás harmóniába tör...
   -  -    U -   -  - U- U  -     
Ki a Szerelem őshonába lát:
 U U   U U U  -  U - U  -    
Szeressed őt, az álmok nagy fiát!
  U -  U  -   U  -  -   -    U-  
A

B

A

B

A

A

C

C

D

D

E

E

F

F

G

G

A

A

H

I

H

H

J

C

 11

10

11

10

11

11

10

10

10

10

11

11

11

11

11

11

11

11

10

10

10

10

10

10

A

A

B

B

C

D

C

D

C

C

E

B

F

F

C

G

C

G

H

H

C

C

I

I

 11

11

10

10

10

11

10

11

10

10

12

14

12

12

11

12

11

12

10

10

12

12

10

10

A

B

A

B

C

C

D

D

E

F

E

F

G

G

H

H

 11

10

11

10

10

10

10

10

11

10

11

10

10

10

11

11

A

B

A

C

D

D

E

E

 10

10

10

11

10

10

10

10































































Alliteráció





Alliteráció





Alliteráció















Alliteráció