Reményik Sándor Elment megint című versének elemzése

RitmusképletSzótag
Elment régen.
-  -    - -   
S én menni, menni hagytam.
  -   -  U   -  U  -   U  
Elengedtem kezét
U -  -  -   U -  
Búsan és boldogan.
 - U  -   -  U -   
Hadd járja életét
 -    -  U - U -  
Szolgáló, szerető,
  -  - -    U U - 
Elhívott asszonykép
-  - -   -   -   -  
Más férfi oldalán.
 -   -  U -  U -   
Nekem csak ragyogjon,
 U -    -   U  -  -   
Számomra maradjon
  - -  U  U -  -  
Trónon királyleány.
  - -   U -   U-    
S apródja maradjak,
  -  -  U  U -  U  
Igrice maradjak
-  U U  U -  -  
Trónjának küszöbén -
  -  - -   U  U -    
Költője, látója,
 -  - U   - - U  
Zengője, mondója
 -  - U   -  - U
Én.
-   

  
Királylánynak akartam -
 U -   -   U  U -  U   
Aki néha feláll,
U U  - U  U -    
Lejön lassan a trónja lépcsején,
 U -   -  U  -   -  U  -   U -   
Fejemre teszi nyugtató kezét:
 U -  U  U  U   -  U -  U -    
Szép volt, poétám, ma az esti ég,
  -   -     U- -    U U  -  U -   
S szép a szívedből szakadt költemény.
    -  U   - -  -    U -    -  U -    
S míg mondja ezt,
   -   -   U -    
Szemében ritka könny és ritka fény.
  U - -   -  U  -    -   -  U  -   
És könny és fény enyém.
-   -    -   -   U  -  
Enyém a visszhang ajándék-szava.
U  -  U  -    -   U -  -    U U 
Ennyit akartam én.
-   U  U -  U  -   
Királylánynak akartam,
 U -   -   U  U -  -   
Ki néha rámtekint
 U  - U  -  U -   
S akinek én szolgálok
  U U U  -    -  - -  
Magam módja szerint.
 U -   -  U   U -    

  
Királylánynak akartam -
 U -   -   U  U -  U   
És sok-sok év után
-   -   U  -  U -  
Tenger gondja közül
 -  -   -   U  U -  
Tenger gondom közé
 -  -   -  -   U -
Egy hétre elszegődött
-    -  U -   U - -   
Mint "szolgálóleány".
 -      -  - - U-     
Bánatom s betegségem
 - U -     U -  - -  
Terhét vállára vette,
 -  -   -  - U  -  U 
Öreg szülémet szépen,
U -    U - -    - -   
Kézenfogva vezette.
 - -  -  U  U -  U  
Meleg szívvel suhant
 U -    -  -   U -   
Hideg szobákon át:
 U -    U - U  -    
Szította itt egy hétig
  - -  U -   -    - U 
A düledező tűzhely
U  U U U -  -  -   
Haldokló parazsát.
 -  -  -  U U  -   
Feslett kabátomon
 -  -    U - U -  
Titkon öltögetett,
 -  U  -  U U -   
Amit kerülni vágytam:
U -   U -  U  -   U   
A szürkeségben társam,
U   -  U -  -   -  -   
Hamupipőkém lett.
 U U U - -   -    
Sorsunk rémeivel
 -  -    - UU -  
Némán viaskodott,
 - -   U-  U -   
Erőn felül -
U -   U -    
Halkan beszélt,
 -  -   U  -    
Mosolygott, mint az angyalok, -
 U -   -     -   U  -   U U    
És szenvedett belül.
-    -  U -    U U  
A gondok tengerével
U  -  -   -  U - -  
Csak a türelme nőtt -
  U  U  U -  U  -     
S én mégis csak kerestem,
  -   - -    -   U -  -   
Nyugtalanul kerestem
  -  U U -   U -  -  
Magamat s Őt.
 U U -    -   

 
Aztán letelt a hét,
-  -   U -   U  -  
Az együtt-szürke hét
U  U  -     -  U  - 
A szívünk Hamupipőke-hete.
U   - -    U U U - U  U U  
Kigördült árva udvarunkból,
 U -  -   -  U -  U -   -   
S kigördülőben már
   U -  U - -   -  
Csupa csillagot szórt a szekere.
  U U   -  U -    -   U   U U U 
Aranypor kavargott nyomán.
U -   -   U -  -     U -  
Elment megint.
-  -    U -    
Most messze van.
 -    -   U  -   
S megint királyleány.
   U -    U -   U-   
 4

7

6

6

6

6

6

6

6

6

6

6

6

6

6

6

1



7

6

10

10

10

10

4

10

6

10

6

7

6

7

6



7

6

6

6

7

6

7

7

7

7

6

6

7

7

6

6

6

7

7

6

6

6

4

4

8

6

7

6

7

7

4



6

6

10

9

6

10

8

4

4

6













Alliteráció





























Alliteráció





Alliteráció

Alliteráció















Alliteráció

















Alliteráció

Alliteráció



Alliteráció



























































Alliteráció