A barlang előtt ültem elmerengve.
U - - U - - U - U - U
Lassan leszállt az est.
- - U - U -
Éreztem, a távolban hogy nyüzsög
- - U U - - - - U -
Gigászi hangyabolyként Budapest.
U - U - U - - U U -
S láttam a Csendet még nagyobbra nőni,
- U U - - - U - U - U
És a hiúság vására fölé
- U U- - - - U U -
Aranyszegélyes szemfedelet szőni.
U - U - - - U U - - U
S láttam: a rég-holt remetének lába
- U U - - U U - - - U
Hogyan kél versenyre az esti széllel,
U - - - - U U - U - U
És a hangyabolyt hogy tapossa széjjel...
- U - U - - U - U - U
Ültem a barlang előtt elmerengve.
- U U - - U - - U - U
Itt ülhetett ő ötszáz év előtt,
- - U - - - - - U -
Húsz hosszú éven át:
- - - - U -
A pálosrendi remete-barát.
U - - - U U U U U -
Öreg betűit rótta, egyre rótta,
U - U -- - U - U - U
Magyarra fordítván a bibliát.
U - U - - - U - U-
Csillag-hulláson tán tűnődött néha,
- - - - - - - - - - U
De nem bántotta kétség, vak remény.
U - - - U - - - U -
Mellette volt és vele volt az Isten -
- - U - - U U - U - U
És boldogabb volt biztosan, mint én.
- - U - - - U - - -
| A
B
C
B
D
E
D
F
G
G
A
| 11
6
10
10
11
10
11
11
11
11
11
| | A
B
B
C
B
D
E
F
G
| 10
6
10
11
10
11
10
11
10
| | | |
|
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
|