Szerző

Gulyás Pál

költő és tanár

1899. október 27. — 1944. május 13.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 472 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2019. július 7.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Gulyás Pál

Küküllőhöz, a mosolygó poétához

Hallom, Küküllő, ügyes vagy,
két kezed mindenre rácsap.
Fúvod a szót, mint a pihét,
de amit megmarkolsz, tiéd.
Benned megolvad a vas
s mosolyod bankót ragaszt.
Ébrenalva mosolyogsz,
játszi tündér mosolyod,
de alatta zúg az ördög,
hozza trónján Dózsa Györgyöt.
Félarcod álomország,
félarcod Oroszország.
Látod, engem a Hortobágy
partján rángat a délibáb,
börtönöm Basahalma,
be vagyok itt vasalva.
Sokan szerencséd ugatják,
pusztuljanak az ebadták!
Ne legyen a magyar hüllő,
legyen mindenki Küküllő!
Kinyújtom feléd parolám,
te vagy legjobbik cimborám!
Ódon vagy s forradalmár,
poéta vagy és kalmár.
Kérlek, szabadíts ki innét,
börtönömből kopogok!
Add kölcsönbe csak egy napra
egy elhasznált mosolyod!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!