Milyen szép volt fehér kezed,
U - - - U - U -
milyen feledtető-meleg!
U - U - U - U -
Hogyha nézlek behunyt szemekkel,
- U - - U - U - -
sötét álomból ébredek fel.
U - - - - - U - -
Hogy égtél: mint a gyertyaláng
U - - - U - U -
merengő költők asztalán!
U - - - - - U -
Ezen a lángon csüngtem én,
U U U - - - U -
ezt a lángot követtem én!
- U - - U - U -
Csak egy gyötört: honnan világít
U - U - - - U - -
az élet itt: a föld alól?
U - U - U - U -
Vagy nem is él, csak puszta árnyék
- U U - - - U - -
s hideg hazája fent a Hold?
U - U - U - U -
Ha él e láng és teste van,
U - U - - - U -
minek követni hasztalan?
U - U - U - U -
De ha nem él, csak fénye ül meg,
U U U - - - U - U
oh hát miért nem semmisül meg?
- - U- - - U - U
Már itt az ősz, az álmodó,
- - U - U - U -
lágy színeket varázsoló,
- - U - U - U -
felejthetetlen képeket...
U - U - - - U -
S érzem, beteg vagyok, beteg.
- - U - U - U U
Engem nem gyógyít meg soha
- - - - - - U U
a tavaszi Nap ostora,
U U U U U - U U
hiába nézem őzikék
U- U - U - U -
ártatlanul nyíló szemét...
- - U - - - U -
Érzem, süllyedni kell nekem,
- - - - U - U U
itthagyni fájó életem,
- - U - - - U U
a parton hagyni mint ruhát
U - - - U - U -
s süllyedni századokon át.
- - U - U U U -
| A
A
A
A
B
B
C
C
D
E
F
E
G
G
H
H
| 8
8
9
9
8
8
8
8
9
8
9
8
8
8
9
9
| | A
A
B
B
C
C
D
E
B
B
F
F
| 8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
| | | |
|
Alliteráció
Alliteráció
|