Beszélhet tőlem bárki, bármit,
U - - - - - U - -
Már én csak arra hallgatok,
- - U - U - U U
A mit szivem mond, - s el nem ámít,
U - U - - - U - -
Jóakaróim, ajkatok.
-U U -U - U U
Igaz, ezért az embereknek
U U U - U - U - -
Nagyrésze gúnyol, kinevet, -
- - U - - U U -
De, a ki nem tart a tömeggel,
U U U - - U U - -
Nem is vár az más egyebet.
U - - - - U U U
...nekem elég, ha a virágok
U U U - U U U - U
Elégedetten intenek,
U - U - U - U -
S mosolyra nyílnak a nyomomban,
U - U - U U U - U
Itt-ott a könnyező szemek
- - U - U - U U
Elég, ha tudják a magasban,
U - U - - U U - U
Ott fent a csillagok megett,
- - U - U - U -
A lelkemet mi ösztökéli,
U - U - U - U - U
S miért nem lett az szárnyszegett.
U- - - - - U -
Elég, ha tudják, életem bár
U - U - - - U - -
Fékezhetetlen vad patak, -
- - U - - - U -
Benne virágok ringatóznak
- U U - - - U - -
S csillagsugárok játszanak...
- - U - - - U U
| A
B
A
B
| 9
8
9
8
| ^ Keresztrím
| A
A
A
A
| 9
8
9
8
| ^ Bokorrím
| A
B
C
B
| 9
8
9
8
| ^ Félrím
| A
B
C
B
| 9
8
9
8
| ^ Félrím
| A
B
B
B
| 9
8
9
8
| | | |
| Alliteráció
|