Ment ügetve sötét arcczal, - U - U U - - - Csak előre szakadatlan, U U - U U U - - Nem találva vigaszt, enyhet - U - U U - - - Csak egy derült gondolatban. U - U - - U - - Virágos rét, víg madárdal U - - - - U - - Neki mintha ott se volna, — U U - U - U - - Vadon erdők, sziklabérczek — U U - - - U - - Mintha minden ráomolna. - U - - -U - U Megérte hát, reászakadt, U - U - U- U - Mitől atyja úgy féltette, U - - U - - - U Szeme elé hogy lépjen, kit U U U - - - - - Sírba visz tán merész tette. - U - - U - - U S ki megdönté, mért üldözi? U - - - - - U U Hol keresse tette végét: - U - U - U - - Talán boszu volt a szóért, U - U U - U -- Mely megsérté büszkeségét? - - - - - U - - Gyűlöli most, kit imádott, - U U - U U - - S imádhatta, kit ma elvet? U - - U - U - - Lesújthatja porba, kitől U - - U - U U - Porba hullva kért szerelmet? - U - U - U - - Szerelemnek rózsabokra U U - - - U - U S méregfája gyűlöletnek. - - - U - U - U Élet, halál — óh ki érti, - - U - - U - U Egy csirából hogy kelhetnek?! - U - - - - - U S mégis érzi, ő is, ő is! - U - U - U - - Menny és pokol lakik benne, — - - U - U - - - Elrúgná, tán meg is ölné, - - - - U U - - Ha előtte térdepelne. U U - U - U - U Vad haragtól s gyűlölettől - U - - - U - - Hogy forr, lázong heves vére - - - - U - - U S mily gyönyörrel hullna mégis - U - - - U - U Erős férfikebelére! U - - U U U - U Oh ha tőle porba sujtva - U - U - U - U Lelkét már-már kilehelné, - - - - U U - - S az aléltat erős karral U U - U U - - U Ő gyengéden fölemelné; - - - - U U - - Mily mennyország üdve volna - - - - - U - U Karjai közt föleszmélni, - UU - U - - U Föleszmélni, meg nem halni, U - - U - - - U Csak vele, csak neki élni! - U U - U U - U
| 8
8
8
8
8
10
10
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
10
8
8
10
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
| Alliteráció Alliteráció Alliteráció Alliteráció
|