Ment ügetve sötét arcczal,
- U - U U - - -
Csak előre szakadatlan,
U U - U U U - -
Nem találva vigaszt, enyhet
- U - U U - - -
Csak egy derült gondolatban.
U - U - - U - -
Virágos rét, víg madárdal
U - - - - U - -
Neki mintha ott se volna, —
U U - U - U - -
Vadon erdők, sziklabérczek —
U U - - - U - -
Mintha minden ráomolna.
- U - - -U - U
Megérte hát, reászakadt,
U - U - U- U -
Mitől atyja úgy féltette,
U - - U - - - U
Szeme elé hogy lépjen, kit
U U U - - - - -
Sírba visz tán merész tette.
- U - - U - - U
S ki megdönté, mért üldözi?
U - - - - - U U
Hol keresse tette végét:
- U - U - U - -
Talán boszu volt a szóért,
U - U U - U --
Mely megsérté büszkeségét?
- - - - - U - -
Gyűlöli most, kit imádott,
- U U - U U - -
S imádhatta, kit ma elvet?
U - - U - U - -
Lesújthatja porba, kitől
U - - U - U U -
Porba hullva kért szerelmet?
- U - U - U - -
Szerelemnek rózsabokra
U U - - - U - U
S méregfája gyűlöletnek.
- - - U - U - U
Élet, halál — óh ki érti,
- - U - - U - U
Egy csirából hogy kelhetnek?!
- U - - - - - U
S mégis érzi, ő is, ő is!
- U - U - U - -
Menny és pokol lakik benne, —
- - U - U - - -
Elrúgná, tán meg is ölné,
- - - - U U - -
Ha előtte térdepelne.
U U - U - U - U
Vad haragtól s gyűlölettől
- U - - - U - -
Hogy forr, lázong heves vére
- - - - U - - U
S mily gyönyörrel hullna mégis
- U - - - U - U
Erős férfikebelére!
U - - U U U - U
Oh ha tőle porba sujtva
- U - U - U - U
Lelkét már-már kilehelné,
- - - - U U - -
S az aléltat erős karral
U U - U U - - U
Ő gyengéden fölemelné;
- - - - U U - -
Mily mennyország üdve volna
- - - - - U - U
Karjai közt föleszmélni,
- UU - U - - U
Föleszmélni, meg nem halni,
U - - U - - - U
Csak vele, csak neki élni!
- U U - U U - U
| 8
8
8
8
8
10
10
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
10
8
8
10
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
8
|
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
|