Áldatlan rossz időkről kell beszélnem,
- - - - U - - - U - -
De nincsen ok hogy szomorú legyek,
U - U - - U U - U -
Megtermi lángvirágát szenvedélyem
- - U - U - - - U - U
Akármilyen bántók az emberek.
U - U - - - U - U U
Nem lesz szegényebb életem, mint máskor,
- - U - - - U - - - U
A mag kikel, mit lelkem elvetett,
U - U - - - U - U -
És omlanak még, álom-aratáskor
- - U - - - U U U - -
Megtelt kalászok, duzzadó szemek!
- - U - - - U - U U
Hiába mégis élete, erénye,
U- U - U - U U U - U
Lelkének fénye ím, értéktelen;
- - - - U - - - U -
Viharhullámok nőnek fel az égre,
U - - - - - - U U - U
A vágy unott, a dal szükségtelen,
U - U - U - - - U U
Mert nincs öröm, melynek lehetne jósa,
- - U - - - U - U - U
Mert félve gúzsba törpül a világ;
- - U - U - U U U -
S elhagyná ő, nagy óceán hajósa
- - - - U - U- U - U
Új láthatárok mélyibe ki lát,
- - U - - - U U U -
De meg-megáll s hogy mit? Tündökölve kérdi;
U - U - - - - U - U - U
Vitorla-é, vagy vijjogó madár?
U - U - - - U - U -
Reménysugár-e? - várta a viharban?
U - U - U - U U U - -
Vagy roncs mit sziklán összetört az ár?
- - - - - - U - U -
Csalódva állunk mind idők határán
U - U - - - U - U - -
Hajónk váratlan szörnyű révbe tért
U - - - - - - - U -
S vihardúlt partok pusztulását látván
U - - - - - U - - - -
Tovább megyünk, meddig? - hova? - miért?
U - U - - - U U U-
| A
B
A
B
| 11
10
11
10
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 11
10
11
10
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 11
10
11
10
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 11
10
11
10
| ^ Keresztrím
| A
B
C
B
| 12
10
11
10
| ^ Félrím
| A
B
A
B
| 11
10
11
10
| ^ Keresztrím
| | |
|
Alliteráció
|