Szerző
Békássy Ferenc

Békássy Ferenc

költő, esszéista és huszár

1893. április 7. — 1915. június 25.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 805 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2019. március 5.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Békássy Ferenc

Remény

A végtelen vadon világban
Elmulhatatlan nemzetet,
Hol annyiféle néphalál van,
Hazám, hazám, mi éltetett?

*

Ahány vitéz jött át, pogányok
Az álmok sziklaajtaján,
Magyart én most is annyit látok
Az elmúlt ezredév után.

*

Csalán közé magot vetettek:
Indás, gazos marad a hely.
De az övék, mit megszereztek
S övék az áldomás-kehely.

*

Az örökségük egy ígéret,
— Jós mondás, mely be nem telék;
És mindegyikben ős igézet
Áldozat-láng tüzével ég.

*

És másról-másra száll az emlék;
Értékét, súlyát tudja mind:
S talán, ha egyszer megüzennék,
Egymás között, szivük szerint...?

*

Jöhet, ha jő most, vég itélet!
Nem múlik az, nem bontja szét
Az uj a régi ezredévet,
Az egypár ember nemzetét.

Budapest, 1915. február 22.

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!