Szerző
Szemere Pál

Szemere Pál

költő és író

1785. február 19. — 1861. március 14.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 981 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2019. március 31.

Megosztás

Címkék

Szemere Pál

Echo

"Hallgatsz, s csak sóhajtásid lengenek,
Csak néma könny csepeg bús arcaidra,
Esengve fordulsz embertársaidra,
Hogy együtt-érzéssel könnyítsenek:

Nem ők, nem ők, az érzéketlenek!
Hideg pillantást vetve kínaidra,
'Miért vonúla köd szép napjaidra?
Mi bánt? mit vesztél? ' ők nem kérdenek.

El! társat a bús nálok nem talál.
El, énfelém! Szép szívhez szólhat itten:
Jer, öntsd ki bánatod nekem meghitten.

S ha hívedtől megfosztott a halál,
Jajgasd nevét, nevével költs fel engem,
S enyhülni fogsz, ha kínod visszazengem."

Szemere Pál aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!