Álmomban ültem egyedül s unottan, - - U - U U U - U - - Dübörgve vitt a gyors vonat. U - U - U - U U Éj volt, s az ablak üvegéhez nyomtam, - - U - U U U - - - - Hüsítni, égő arczomat. U - U - - - U U Beárnyékolva pislogott a lámpa, U- - - U - U - U - U Tört fénye félhomályba fúlt. - - U - U - U - S néztem ki a sötét nagy éjszakába, - - U U U - U - U - U Mely a vidékre ráborult. U U U - U - U - Előbb egészen egyszínű sötét volt, U - U - U - - - U - - Mig hozzá nem szokott szemem, - - - - U - U - Csak néha tűnt fel egy parányi fényfolt, - - U - U - U - U - - S suhant el újra, hirtelen. U - U - U - U U De lassanként a tárgyak is kiváltak: U - - - U - U - U - - Futó fák, egymást kergetők, U - - - - - U - Völgy és patak, úszó fehér ködárnyak, - - U U - - U - U - - S nagy, néma szunnyadó mezők. - - U - U - U - Hallgattam a kerekek kattogását, - - U U U U - - U - - Úgy kisért, mint a gyász-zene, - U - - U - U U S elfogott valami nagy sivárság - U - U U U - U - - Kietlen, átkos érzete... U- U - U - U U Egyszerre csönd lett, s egy szempillanatban - - U - - - - - U - U Eltűnt alólam e vonat, - - U - U U U U És az éjben én kihalt uton haladtam, - U - U - U - U - U - - Vonszolva vérző lábomat. - - U - - - U U Mentem szorongva. Mint a végtelenség - - U - U - U - U - - Vonult tovább a gyászos út; U - U - U - U - Előttem a sötét reménytelenség, U - U U U - U - U - - Mely enyhe révbe sohse jut... U - U - U - U U Év évre jő; oly rég volt már ez álom, - - U - - - - - U - - De gyásza itt maradt velem, U - U - U - U - S a végzetes vad útat egyre járom, U - U - U - U - U - - Vigasztalan, reménytelen. U - U - U - U U
| A
A
A
A
| 11
8
11
8
| ^ Bokorrím
| A
B
A
B
| 11
8
11
8
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 11
8
11
8
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 11
8
11
8
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 11
8
10
8
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 11
8
12
8
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 11
8
11
8
| ^ Keresztrím
| A
B
A
B
| 11
8
11
8
| ^ Keresztrím
| | |
| Alliteráció Alliteráció Alliteráció Alliteráció Alliteráció
|