Ma Isten háta mögé leskelődtem,
U - - - U U - - U - -
megállva egy domboldalon
U - U - - - U U
a halkan suhanó időben.
U - - U U - U - U
Körülöttem a margarétás réten
U U - U U - U - - - -
pöttön vityillók legelésztek
- - U - - U U - -
bárányszelíden, hófehéren.
- - U - - - U - U
És apám jutott az eszembe,
- U - U - U U - U
ki vagy ötvenöt éve itt,
U U - U U - U -
ez ökörnyálas kis faluban
U U - - - - U U U
ütötte csapra balga, dús reményeit.
U - U - U - U - U - UU
S valami meglökött... és elindultam
U U U - U - - U - - U
egy vándorlegény kihült lábnyomán
- - - U - U - - U -
a kenderhajú, öreg legendák után.
U - - U - U - U - - U -
Tágult inakkal, görnyedt háttal
- - U - - - - - -
még állt a kunyhó a soron,
- - U - - U U -
hol apám örült-búsult egykoron.
U U - U - - - - U U
Becsudálkoztam cseppnyi ablakán.
U U - - - - U - U -
Apó s anyó szunyókált a sarokban.
U - U - U - - U U - -
S én halkan - mint ki lepkét hajszol -
- - - - U - - - -
beóvakodtam
U- U - U
a barna mestergerendák alá.
U - U - - U - - U -
S kérdezősködtem az apámról.
- U - - U U U - -
(Tudtam, hogy nem hazug
- - - - U -
falun a meseontó kályhazúg).
U U U U U- - - U -
De ők fejrázintva felelték:
U - - - - U U - -
nem kuporgott sosem tűzhelyük melegén
- U - - U - - U - U U -
az a vándorlegény.
U U - - U -
És én tovább zarándokolva
- - U - U - U - U
szalmás csurgótól cserepes csurgóig:
- - - - - U U - - -U
a falu népét faggatom
U U U - - - U -
minden bámész kapun,
- - - - U -
minden muskátlis ablakon.
- - - - U - U U
De a piros muskátlik
U U U - - - -
váltig
- -
csóválták buksi fejüket;
- - - - U U U -
s alább
U -
a vidorszemű szarkaláb,
U U - U - - U -
verbénák, mályva, szagos menta,
- - - - U U - - U
mind-mind azt sírták a szívembe:
- - - - - U - - U
elsüllyedt, meghalt a legenda.
- - - - - U U - U
Úgy fájt, fojtogatott
- - - U U -
a süket temetői köd
U U - U U -U U
ó bánatok, holt örömök fölött.
- - U - - U U - U -
S hulló könnyeim az avar között
- - - UU U U - U -
furakodva keresték
U U - U U - -
az összekuszált régi utakat,
U - U U - - U U U U
és a beomlott, régi kutakat.
- U U- - - U U U U
A falu tulsó szegletén
U U U - - - U -
egy vén iharfa állt elém;
- - U - U - U -
lehajolt őszes üstökével
U U - - U - U - U
útszéli, árva bánatomra;
- - U - U - U - U
s mesélni kezdte,
U - U - U
s fájó szívemre permetezte
- - - - U - U - U
a kérge alá bujt meséket
U - U U - - U - U
egy vidám, daloló legényről,
- U - U U - U - -
ki valamikor erre járt.
U U U U U - U -
Én átöleltem a fa derekát
- - U - U U U U U -
(mint elémtoppant drága nagyapámat),
- U - - - - U U U - -
s úgy figyeltem, megbékülve, zokogva,
- U - - - - - U U - U
a muzsikáló, meleg rigmusokra.
U U U - - U - - U - U
| A
B
A
| 11
8
9
| | A
A
A
| 11
9
9
| ^ Bokorrím
| A
B
C
B
| 9
8
9
12
| ^ Félrím
| A
B
B
| 11
10
12
| | A
B
B
| 9
8
10
| | A
B
C
B
A
| 10
11
9
5
10
| | A
B
B
| 9
6
10
| | A
A
A
| 9
12
6
| ^ Bokorrím
| A
B
C
D
C
| 9
11
8
6
8
| | A
A
B
C
C
D
E
D
| 7
2
8
2
8
9
9
9
| | A
B
C
C
D
E
E
| 6
8
10
10
7
10
10
| | A
A
B
C
D
D
B
E
F
| 8
8
9
9
5
9
9
9
8
| | A
B
C
C
| 10
11
11
11
| | | |
|
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
|