Szerző
Czóbel Minka

Czóbel Minka

költőnő

1855. június 8. — 1947. január 17.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 855 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2019. január 22.

Megosztás

Címkék
Kedvencnek jelölték (3)

Czóbel Minka

A hó kifárasztott, vihar utam állta,
Pihenőt tartottam havas pusztaságba',
Húllnak, egyre húllnak a fehér hópelyhek,
Elfedtek már mindent, mezőt, erdőt, kertet.

* * *

Csodálatos összhang sohsem hallott mása:
Mámoritó dallam, fehér hóomlásba',
Csöndes várakozás bóditó nyugalma,
Meg nem látott képbe', meg nem hallott dalba'.

Mintha most egy alak fényesen kiválna:
Fehér égi angyal földig érő szárnya.
Halál, vagy szeretet? vagy semmi? - vagy béke?

* * *

Sűrűn húlló fehér hópelyhek a légbe'!

Czóbel Minka aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!