Czóbel Minka Párhuzamban című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Az ég alján alkony-sötétben,
U  -  -  -  -  -    U -  -   
Felcsillanó, kialvó fényben,
 -   -  U -   U-  -  -   -   
Libeg-lobog villámok szárnya.
 U -   U -   -  - -    -   U  

  
Vasut töltésen ember árnya,
 U -   -  - U  -  U  -   U  
Halad, megy, tétovázó lépttel
 U -    -     - U - -  -   -  
Bizonytalan-fáradtan lépdel.
 U -   U -   - -  -   -  -   
Mellette nyugtalan-lebegve
 -  -  U   -  U -   U -  U
Egy fehér szárnyú halvány lepke.
-    U -    -   -  -  -    -  U 
Ez is haladna, - vissza késve
U  -   U -  U     -   U  -  U 
Villámszerű lesz röpkedése.
 -  -   U -  -    -  U - U 
Inog, lebeg, függ a viharban
U -    U -    -   U  U -  -  
Növekvő, nyári zivatarban.
 U -  -    - U  U U -  U   

 
Az ember csak megy tétovázva,
U  -  -    -   -    - U -  U  
- Sárgás sugár egy távol házba, -
   -  -   U -  -    - -   -  U    
Reménykedőn nézi a mécset:
 U -   U -   - U U  -  U   
Eléri még? - nem, már elkésett.
U - U  -      -    -  -  - -   
Az első sürü cseppek hullnak,
U  -  -  U U   -  -   -   -   
Villanyos illatok simúlnak
 -  U  U  -  U -   U -  U 
A légben el, a földön széjjel,
U  -  U  U   U  -  -    -  U  
Oly izgatott, rezgő az éjjel.
U   -  U -     -  - U  -  U   

  
Délről egy forró szélroham -
 -  -  -    -  -   -  U U   
A láthatár oly nyugtalan
U  -  U -  -     -  U -  
Villámok mind sürübben égve,
 -  - -   -    U -  U  -  U  
Libeg-lobognak távol éjbe`.
 U -   U -  -   - U  -  U   

 
Elhullámzó fényből kiválnak
-  -  -  -  -   -   U -  -  
Sötét, nyugodt hatalmas árnyak:
 U -     U -    U -  U  -   -    
Faóriások koronája,
 U- U- -   U U - U  
Támpont e villámló homályba`.
 -  -   U  -  -  -  U -   -   
Sötét tömegjük kőrvonala,
 U -   U -  -   -  U U U 
Oly mozdulatlan a viharba,
-    -  U -  U  U  U -  U  
Szilárd, határozott, kemény,
  U -     U - U -     U -    
Körülte úszik, nő a fény.
 U -  U -  -    - U  -    

 
Az ember csak megy, s száll a lepke,
U  -  -    -   -        -   U  -  U  
Mind fáradtabban, visszavetve,
 -    - -  -  -    -   U -  U 
A fény, s az árny mind egybe olvad.
U  -      U  -     -   -   U -  U   

  
Hol van a tegnap? hol a holnap?
 -   U  U  -  -    U  U  -  -   
Hol van a lepke? már nem látom.
 -   U  U  -  U   -   -   - -   
S az ember? - hát ez mind csak álom?
  U  -  -      -  -   -     U  - U  
Elkésett, vagy már elhaladt?
-  - -     -    -  -  U -    
Vagy már pihen fedél alatt?
 -    -   U -   U -  U -    

 
A fák még tisztábban kiválnak,
U  -   -   -   -  -   U -  -   
Sürűbbek, zordabbak az árnyak,
 U -  -    -  -  U  U  -   U  
A fény most élesebb, nagyobb,
U  -    -   - U -     U  -    
Mi volt? -
 U  -     
A villám lecsapott.
U  -  -   U  U -   
A

A

B

 9

9

9

A

B

B

C

C

B

B

D

D

 9

9

9

9

9

9

9

9

9

A

A

B

B

C

C

B

B

 9

9

9

9

9

9

9

9

A

B

C

D

 8

8

9

10

A

A

A

B

C

C

D

D

 9

9

9

10

9

9

8

8

A

A

B

 9

9

9

A

B

B

C

C

 9

9

9

8

8

A

A

B

C

B

 9

9

8

2

6

Alliteráció























Alliteráció