Szerző
Kisfaludy Atala

Kisfaludy Atala

költőnő

1836. április 6. — 1911. február 18.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 873 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2019. január 16.

Megosztás

Címkék
Kedvencnek jelölték (2)

Kisfaludy Atala

Midőn tőlem dalt kívánt

Dalt nekem, dalt, oly ihlettet,
A minőt még lant nem zengett,
A minőt még nem énekle
Sem pacsirta, sem fülmile!
Isteni láng, szent költészet!
Sugározd át énekemet:
Mert ő tőlem dalt kiván!

Csillag fénye, nap sugara,
Szálljatok a lant húrjára.
Virágillat, madárének,
Lágy fuvalma a szellőnek,
Falombok titkos rezgése
Szövődjetek énekembe:
Mert ő tőlem dalt kiván!

Emlékezet, - szelid holdfény;
Tünő délibáb - szép remény;
Sejtelmek tündér világa;
Vágyak távol menyországa;
Mitől a sziv ég és dobog -
Énekembe olvadjatok:
Mert ő tőlem dalt kiván!

Vérrel kötött szent szövetség,
Melyre áldást mondott az ég;
Nagy szivek nagy imádsága,
Lelkünk legszentebb vallása;
Honszeretet égi fénye -
Ontsd malasztod énekemre:
Mert ő tőlem dalt kiván!

S te örök üdv, örök bánat,
Melytől a sziv megnem válhat,
Csodás titok! együtt fény s árny,
Együtt felhő és szivárvány,
Égi szikra, oh szerelem!
Ihlesd, - szenteld meg énekem:
Mert ő tőlem dalt kiván!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!