Mesélgetik, hogy vármegyénkbe` hajdan
U - U - - - U - - - U
Egy civis élt, ki nyakig ült a bajban.
- U U - U U U - U - -
Sokat elszántva ősi telkibül,
U U - - U - U - U U
A rossz szomszédok lopták egyfelül,
U - - - - - - - U -
Sőt, mintha ezt a nagy kárt keveselné,
- - U - U - - U U - -
Másféle patvart is szerzett e mellé:
- - U - - - - - U - -
Saját testvérivel is összekapván,
U - - - U U U - U - -
Bicskával is nekik ment néhanapján.
- - U - U - - - U - -
Igy nem csoda, ha rosszul folyt sora,
- - U U U - - - U U
S bizony üresbedett a tarsolya.
U U U - U - U - U U
De hát amellett könnyü volt a vére
U - U - - - U - U - U
S nem vette a sok galyibát szivére:
- - U U - U U - U - U
"Ejhaj - sebaj!", ezt mondogatta folyton,
- - U U - - U - U - U
"Bizony rosszabbul is mehetne dolgom!"
U - - - U - U - U - -
S ezt addig-addig mondta-mondogatta,
- - U - - - U - U - U
Hogy nem maradt se foltja, se falatja,
- - U - U - U U U - U
S végűl az ördög állott elibe,
- - U - U - - U U U
Hogy hátán a pokolba elvigye.
- - - U U - U - U U
Egy ösmerőse, ki ép arra járt,
U - U - U U - - U -
Meglátja s csúfolódva rákiált:
- - - - U - U - U-
"Viszi az ördög? Ejh, szomszéduram,
U U U - U - - - U -
Rosszabbul nem lehetne csakugyan!"
- - - - U - U U U U
"Bizony lehetnék!" mondja az. "A sátán
U - U - - - U U U - -
Most engemet visz a pokolba hátán -
- - U - U U U - U - -
Nem volna-é az utam cudarabb,
- - U - U U - U U -
Ha Belzebúb az én hátamra kap?
U - U - U - - - U U
Én vinném őt, nem ő cipelne engem -
- - - - U - U - U - -
S mégis csak a pokolba kéne mennem!"
- - U U U - U - U - U
*
Szegény magyar, száz ellen kire les,
U - U - - - - U U -
S ki mégis őrült belviszályt keressz:
U - U - - - U - U -
Másból te sem merítsz vigaszt, csak ebbül:
- - U - U - U - U - U
"Csehül vagyunk? Lehetnénk még csehebbül!"
U - U - U - - - U - U
| A
A
B
B
C
C
D
D
E
E
F
F
G
G
A
A
H
H
D
I
J
J
K
K
A
A
L
L
| 12
11
10
10
11
11
11
11
10
10
11
11
11
11
11
11
10
10
10
10
10
10
11
11
10
10
11
11
| | A
| 1
| | A
A
B
B
| 10
10
11
11
| ^ Páros rím
| | |
|
|