Felszállt a vészjel, és körülrepült
- - U - U - U - U -
Viharmadárként a föld kerekén:
U - U - - U - U U -
Búvárhajó... kínai partvidék...
- - U - - UU - U -
Bent emberek és fogyó oxigén.
- - U U - U - U U -
Lélekzetállító órák, napok,
- - U - - - - - U U
Aztán az utolsó helyzetjelentés:
- - U U - - - - U - -
Megtettünk mindent, amit tehetett
- - - - - U - U U -
Ember, tudás, hatalom, szeretet.
- - U - U U - U U -
Próbáltuk kiemelni.
- - - UU - U
Nem tudjuk kiemelni.
- - - UU - U
Sorsára hagyjuk.
- - U - U
Drága Barátom, amíg haldokoltál,
- U U - U U - - U - -
S tűnt a remény, fogyott az oxigén:
- U U - U - U U U -
Ama távoli, elmerült hajóval
U U - U U - U - U - -
Kapcsoltalak lélekben folyton én.
- - U - - - - - U -
Rokona volt az minden elveszettnek,
U U U - - - U - U - U
A társtalan haldoklás egymaga, -
U - U - - - - - U U
A feladottság, az elengedettség,
U U U - - U U - U - -
A menthetetlenség szimboluma.
U - U - - - - U U U
S Te is az voltál, jaj, Te is, Te is.
U U - - - - U - U U
A nekifeszült mentő-akarat
U U U U - - - U U -
Visszahanyatlott tehetetlenül,
- U U - - U U - U -
S én hallottam, ahogy a világ-végzet
- - - U U U U U - - U
Egy rettentő refrénbe tömörül:
- - - - - - U U U -
Nem tudjuk kiemelni.
- - - UU - U
Nem tudjuk kiemelni.
- - - UU - U
Nem tudjuk kiemelni.
- - - UU - U
| A
B
C
C
D
B
E
E
F
F
G
| 10
10
10
10
10
11
10
10
7
7
5
| | A
B
C
B
D
E
F
G
H
E
I
J
I
H
H
H
| 11
10
11
10
11
10
11
10
10
10
10
11
10
7
7
7
| | | |
|
Alliteráció
|