Dalmady Győző Daloló leányok című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Dalolva jöttek, vigan, könnyeden
 U -  U  -  -    U -    -   U U 
Édes arcuk általjárt a sziven,
- U  -  U  -  -  -   U   U -   
Szép arcukat a szellő csókolá...
  -  -  U U  U   -  -   - U -   
Azt gondolám, két angyal szállt alá!
-    -  U -    -  -   -    -    U -  
Hova mennek? Szivem gyorsan vere,
 U U  -  -     U -    -  -   U U  
Ragyogott a pataknak tüköre...
 U  U -   U  U -  -   U U U   
A bokorból, mely lombban álla még,
U  U -  -    -    -   U  -  U  -   
Mindent jól láthaték.
 -  -    -   -  U -   

  
Bűbájos volt s szelid e tünemény,
 - - -   -       U U  U  U U -   
Az egész, mint szép álom tünt elém,
U  U -     -     -  - -   -   U -   
Vonzó ábránd derengett egyiken,
 -  - -  -    U -  -   U  U U  
A másikon káprázott már a szem.
U  - U -   -  - -    -  U   U  
Egyik szebb volt a másiknál, - holott
U  -    -    -   U  - -  -      U -   
Mindakettő egyenlőn hóditott,
 -  U -  - U  -  -   - U -    
Hóvállukról aranyzöld tollu szárny
 - -  -  -  U -   -    -  U   -    
Hiányzott csupán.
 U-   -     U -   

  
Fekete haj hulláma folyta át
 U U U  -   -  - U  -   U - 
A nagyobbik szűz tiszta homlokát,
U  U  -  -    -   -   U  -  U -   
Szemeiből, ha olykor fölveté
  U UU -    U -   -   -  U -
A csillagos éj tündöklött elé;
U   -  U U  -   -  -  -   U -  
Mint oltárkép mosolygott a kisebb,
 -   -  -  -   U -   -   U  U -    
Fölemelőn, gyógyítón a szivet,
 U U U -     -  - -  U   U -   
Szemeinek átlátszó kék egén
  U UU U  -  -   -  -  U - 
A menny lángolt felém.
U  -     -  -    U -   

  
Szivem úgy vert. A vér arcomba folyt,
  U U  -    -    U  -  -  -  U  -    
Az egyik nap, másik meg szende hold!
U  U  -   -    - -   -    -  U  -   
Ajkukon föl-fölzengett a dal,
-  U -   -   -  -  -   U  -   
Mint a szellő, mely sóhajt, meg kihal.
 -   U   -  -   -    - -     -   U U  
Egymás nyakát ölelve szeliden,
-   -    U -  U -  U   U U -   
Meg nem hajlott alattok a fű sem...
 -   -   -  -   U -  U  U  -  -     
Csak lengtek a virágos rét szinén,
  -   -   U  U  U - -   -    U -   
Nyom nélkül, mint a fény.
  -   -  -    -   U  -    

 
És szólt daluk, mint áradó patak,
-    -    U -    -   - U -  U -   
Soká hallám, míg végre megszakadt.
 U -  -  -    -   -  U  -   U -    
Csak lelkemben visszhangzott néha még,
  -   -  -  -   -    -   -    - U  -   
Mint este a harang után a lég.
 -   -  U U  U -   U -  U  -  
A szellőben, mely arcuk csókolá,
U   -  - -    U   -  -    - U -  
Vigan lengett kék fátyluk föl s alá;
 U -   -  -    -   -   -   -    U - 
A vén erdő, hol útjok elveszett,
U  -  -  -   U  -  U  -  U  -    
Gyönyörtől reszketett.
  U  -  -   -   U -   
A

A

B

B

A

C

D

D

 10

10

10

10

10

10

10

6

A

A

B

C

D

D

E

E

 10

10

10

10

10

10

10

5

A

A

B

B

C

C

B

B

 10

10

10

10

10

10

10

6

A

B

C

C

D

E

F

G

 10

10

9

10

10

10

10

6

A

A

B

B

C

C

D

D

 10

10

10

10

10

10

10

6

^ Páros rím