Ez télelő, - sötétedik hamar,
- - U - U - U - U -
Mindjárt homályba hull a kis szoba...
- - U - U - U - U U
Vajjon derültebb volna s biztatóbb,
- - U - - - - - U -
Megnyugtatóbb és ígéretesebb,
- - U - - - - U U -
Ha valaki mellettem ülne most
U U U U - - U - U -
És fogná erősen a kezemet,
- - - U - U U U U -
Fülembe suttogva varázs-igét?
U - U - - U U - U -
Nem. Kettőnek is sötét a sötét.
- - - U - U - U U -
Ez télelő, - sötétedik hamar...
- - U - U - U - U -
Ha most körüllengné e kis szobát
U - U - - - U - U -
Mindenki, akinek szívére
- - U U U - - - U
Csöppentettem egy csöpp melódiát, -
- - - U - - U - U-
Ha átölelne párás zuhataggal
U - U - U - - U U - U
Egy szivárványos visszhang-vízesés,
- U - - - - - - U -
És kórus zúgná fülembe: remélj!?
- - - - - U - U U -
Nem. Országoknak is éjszaka az éj.
U - - - U U - U U U -
Talán, talán ha betöltene Az,
U - U - U U - U U U
Akit most is csak hírből ismerek,
U - - - - - - - U -
Kihez esetlen imát dadogok
U U U - U U - U U U
És hatalmában félig sem hiszek,
- U - - - - - - U -
Csak akarok, csak akarok...
U U U - U U U -
Ha visszahozná mult novemberek
U - U - - - U - U -
Tengeralatti advent-illatát,
- U U - U - - - U -
Ha megtenné a képtelen csodát,
U - - - U - U - U -
És olyan volna ez a délután...
- U - - U U U - U -
Akkor talán, talán, talán
- - U - U - U -
Fénybeborulna most is a szobám.
- U U - U - U U U -
| 10
10
10
10
10
10
10
10
10
10
9
10
11
10
10
11
10
10
10
10
8
10
10
10
10
8
10
|
Alliteráció
|