Peterdi István Tanitás című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Világ rendül, égbolt mélyebb, éj sötétebb, szó jelentőbb - rendbe, rendbe!
 U -   -  U   -  -    -  -    -   U - -      -  U -  -      -   U   -   U  
Bele nem halsz ebbe a szerelembe!
 U U  -   -    -  U U   U U -  U  
Pedig úgy kellene lenni,
 U U  -    -  U U  -  U  
Szépen elköszönni és menni,
  - U  -  U  -  U -   -  U  
Várni: a szíved megáll-e,
 -  U  U   - -   U -   U  
Ha igen: micsoda gyönyörűség lenne az az utolsó sóhaj!...
 U U -    U  U U   U  U - -   -  U U  U  U -  -  - -      
De hogy néz-e feléd, vár-e
 U  -    -  U  U -    -  U 
Fogcsikorogva lesni. Töprengeni: kár-e
 -   U U -  U  -  U   -  -  U U   -  U 
Halálos sóvárgással tölteni a drága időt?
 U - -   - -  -  -   -  U U -   - U U -  
Ezt is elvégezni, azt is, ráeszmélni, hogy a szíved megint retteneteset dobban!
-   U  -  - -  U  -   -    --   -  U   U   U   - -   U -    -  U U U -   -  U  
Este undorítón érezned magad, reggel jobban...
-  U -  U - -  - -  -   U -    -  -   -  U    
A szót vizsgálni, amit hallottál tegnap: tegnap ilyet hallottál, ma minőt
U   -   -   -  U  U -   -  -  -   -  -    -  U  U  -   -  -  -    U  U -  
Kell majd hallanod? : ez kevés.
 -    -    -  U U     -   U -  
Ez a régi, bújkáló szenvedés,
U  U  - U   -  - -   -  U -   
Ha jól meggondolod, ilyen már volt, elmúlt, nem lett belőle semmi, nem kell!
 U  -   -  -  U U   U  -   -   -    -  -     -   -    U - U  -  U   -   -    
Meghalni, ha lehet, igen! : világ rendüljön, égbolt legyen mélyebb,
 -  -  U   U  U U   U -      U -   -  -  U   -  -    U  -   -  -   
éj sötétebb, szó jelentőbb - utóljára; ha nem:
-   U - -      -  U -  -     U -  - U   U  U   
untatsz ezzel az ostoba életeddel!
-  -    -  U  U  -  U U - U -  U  
A

A

B

B

C

D

C

C

E

D

D

E

F

F

A

G

H

A

 20

11

8

9

8

19

8

13

15

25

15

22

8

10

21

19

14

12