Én nem emlékszem a szemedre, szádra, - U - - U U U - U - U S hiába "idézném" a szellemed, U- U U - - U - U - Nevetnél az együgyű ócskaságon, U - - U U U - - U - U Asztalbillentő bűvész-mutatványon - - - - - - - - U - - U És nem jelennél meg. - - U - - U De mikor hosszú, bús aszály után U U - - - - U - U - Indulnak harmatozni az egek, - - - - U - U U U - S szívem vad, meddő sziklái közül - - - - - - -U U U Új forrás szökken, új patak ered, - - - - U - U U U - Mint az ős-föld az ős-ég harmatával: - U - - U - - - U - U Úgy vagyok telve színültig - Veled. - U - - U - - - U U Akkor - zengjek akármiről, - - - U U - U - Tudom: a hang nem enyém, de tied. U U U - U U - U U- S hogy el ne lopjam hattyútollaid, U - U - - - - - U- Szeretnék felplántálni mindenütt U - - - - - U - U - Óriási idézőjeleket... - U- U U - - U U U Idézőjeleket: vaskapcsokat, U - - U U - - - U - Nézzétek: ez itt megint nem enyém, - - U U - U - U U - Piroskáé volt ez a gondolat. U - -- - U U - U U S most, hogy szellemidéző dobogással - - - U U - - U U - U Ez a kis írógép kopog, kopog, U U U - - - U - U - Jól tudom, hogy szíved dobban a gépben, - U - - - - - U U - - S bár nem emlékszem a szemedre, szádra, - U - - U U U - U - U Én halhatatlanul veled vagyok. - - U - U - U - U U S csak azért írok, mert Te akarod. U U - - - - U U U U
| 11
10
11
11
6
10
10
10
10
11
10
8
10
10
10
10
10
10
10
11
10
11
11
10
10
| Alliteráció Alliteráció
|