Uj tavasz illata! - langyos, meleg a lég -
- U U - U U - - U U U -
Nagy téli álomból ismét felébredék.
- - U - - - - - U - U -
Kizöldül a mező szinehagyott leple
U - U U U - U U U - - U
Mélyebben lélegzik anyaföldünk keble.
- - - - - U U U - - - U
Eltévelygő utam temetőbe vezet:
- - - - U - U U - U U -
Tavasz ébredését, érzik vajjon ezek?
U U - U - - - - - U U U
Egy nyitott sirverem - öreg ember hányja.
- U - - U U U U - - - U
Vajjon? - itt végződik az élet talánya?
- U - - - U U - - U - U
Vége sohsem lehet - de hol folytatása?
- U - - U - U - - U - U
Az öreg egykedvün csak a vermet ássa.
U U U - - - U U - U - U
Mellette közelben, a temető alatt
- - U U - U U U U - U -
Két növendék malacz túrja a kőfalat.
- U - - U - - U U - U U
Vigan csavarodik az egyiknek farka,
U - U U U U U U - - - U
Jókedvüen szét áll minden serte rajta
- - U- - - - - - U - U
Társa a zöldellő mező hantján játszik
- U U - - - U - - - - -
Mindkettőn az édes életöröm látszik:
- - - U - U - U U - - U
Fiatal állatok öntudatlan élete -
UU U - U U - U - U - U U
Élet, élet, élet, a tavaszi légbe.
- U - U - U U U U U - U
Temető kapuja lassan megcsikordúl,
U U - U U U - - - U - -
Elsuhanó széltől sarkába megfordúl.
- U U - - - - - U - - -
E váratlan hangtól a malacz megretten,
U - - - - - U U - - - U
Egyszerre felvetik fejüket mindketten
- - U - U - U U - - - -
Gyorsan elszaladnak tulsó mező végre
- U - U - - - - U - - U
S ismét csak játszanak tavaszi napfénybe.
- - - - U - U U U - - U
| A
B
C
C
| 12
12
12
12
| | A
A
B
B
| 12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
B
C
C
| 13
12
12
12
| | A
A
B
B
| 12
12
12
12
| ^ Páros rím
| | |
|
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
|