Uj tavasz illata! - langyos, meleg a lég - - U U - U U - - U U U - Nagy téli álomból ismét felébredék. - - U - - - - - U - U - Kizöldül a mező szinehagyott leple U - U U U - U U U - - U Mélyebben lélegzik anyaföldünk keble. - - - - - U U U - - - U Eltévelygő utam temetőbe vezet: - - - - U - U U - U U - Tavasz ébredését, érzik vajjon ezek? U U - U - - - - - U U U Egy nyitott sirverem - öreg ember hányja. - U - - U U U U - - - U Vajjon? - itt végződik az élet talánya? - U - - - U U - - U - U Vége sohsem lehet - de hol folytatása? - U - - U - U - - U - U Az öreg egykedvün csak a vermet ássa. U U U - - - U U - U - U Mellette közelben, a temető alatt - - U U - U U U U - U - Két növendék malacz túrja a kőfalat. - U - - U - - U U - U U Vigan csavarodik az egyiknek farka, U - U U U U U U - - - U Jókedvüen szét áll minden serte rajta - - U- - - - - - U - U Társa a zöldellő mező hantján játszik - U U - - - U - - - - - Mindkettőn az édes életöröm látszik: - - - U - U - U U - - U Fiatal állatok öntudatlan élete - UU U - U U - U - U - U U Élet, élet, élet, a tavaszi légbe. - U - U - U U U U U - U Temető kapuja lassan megcsikordúl, U U - U U U - - - U - - Elsuhanó széltől sarkába megfordúl. - U U - - - - - U - - - E váratlan hangtól a malacz megretten, U - - - - - U U - - - U Egyszerre felvetik fejüket mindketten - - U - U - U U - - - - Gyorsan elszaladnak tulsó mező végre - U - U - - - - U - - U S ismét csak játszanak tavaszi napfénybe. - - - - U - U U U - - U
| A
B
C
C
| 12
12
12
12
| | A
A
B
B
| 12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
A
B
B
| 12
12
12
12
| ^ Páros rím
| A
B
C
C
| 13
12
12
12
| | A
A
B
B
| 12
12
12
12
| ^ Páros rím
| | |
| Alliteráció Alliteráció Alliteráció
|