Megérdemelve vagy ártatlanul
U - U - U U - - U -
Száműzetésben hogyha bolyganék,
- - U - - - U - U -
Ha megtagadna az egész világ,
U - U - U U U - U -
S nyugtot nem adna sem föld, sem az ég:
- - U - U - - U U -
Egy menhelyem maradna énnekem,
- - U - U - U - U -
S ez a te szived, drága gyermekem!
U U U U - - U - U U
Megérdemelve vagy ártatlanul
U - U - U U - - U -
Véginséget ha a sors mérne rám,
- - - - U U - - U -
S a koldusbotnak s mi még súlyosabb,
U - - - - U - - U -
Alamizsnának terhét hordanám:
U U - - - - - - U -
Egy támaszom maradna énnekem,
- - U - U - U - U U
És ez te volnál, drága gyermekem!
- - U - - - U - U U
Megérdemelve vagy ártatlanul
U - U - U U - - U -
Sötét börtönben, hogyha sinyleném,
U - - - - - U - U -
S nem hatna által egyetlen sugár
- - U - U U - - U -
Rabságom örök-hosszú éjjelén:
- - U U - - - - U -
Egy fényes csillag ott is vón velem,
- - - - U - - - U -
S ez a te szived, drága gyermekem!
U U U U - - U - U U
Megérdemelve vagy ártatlanul
U - U - U U - - U -
Vérpad, ha volna a halálos ágy,
- - U - U U U - U -
Melyen kimúlnék s átok, kárhozat
U - U - - - - - U -
Maradna fejfám, mig áll a világ:
U - U - - U - U U -
Egy akkor, is csak áldaná nevem,
U - U - U - U - U U
És ez te volnál, drága gyermekem!
- - U - - - U - U U
Üldöztetésben biztos menhelyem,
- - U - - - - - U -
Börtön éjében fényes csillagom.
- U - - - - - - U U
Ínség, nyomorban hiven támaszom,
- - U - - U - - U U
Áldás malasztja átkos vérpadon:
- - U - U - - - U -
Mindezt megadta a sors énnekem,
- - U - U U - - U -
Mindezt szivedben, drága gyermekem!
- - U - - - U - U U
| A
B
C
B
D
D
| 10
10
10
10
10
10
| | A
B
C
B
D
D
| 10
10
10
10
10
10
| | A
B
C
B
D
D
| 10
10
10
10
10
10
| | A
B
C
D
E
E
| 10
10
10
10
10
10
| | A
B
B
B
A
A
| 10
10
10
10
10
10
| | | |
|
Alliteráció
|