Reményik Sándor Festesz tovább című versének elemzése

RitmusképletSzótag
"És ha elhívnál Uram, engedd, hogy
 -   U -  -  -  U U   -  -     -   
legyek a Te eszközöd, Ecseted az
 U  U  U  U -   U U   U  U U  U 
örökkévalóságban, sokkal jobban, mint
U -  - U - -  -    -  -   -  -    -  
itt a földön lehettem."
-   U  -  -   U -  U    

  
Mártír-kezedből kihullt az ecset.
 -  -   U -  -   U -    U  U  -   
Most már Te vagy, Te magad az Ecset:
 -    -   U  -     U  U U  U  U  U   
Isten festi most: fehérrel fehérre:
-  -   -  U  -     U -  -   U -  U   
Veled ezt a csodálatos telet.
 U U  -   U   U - U -   U -   
Jöttem haza most egy felolvasásról
 -  -   U U  -   -    U -  U -  -  
- Hiúság, vásár, meddő szerepek -
   U- -    - -    -  -   U U -    
Verset olvastam, megint verseket.
 -  U  -  -  -    U -    -  U U  
Áhítatos szerettem volna lenni,
- - U -    U -  -   -  U  -  U  
Komédiás voltam ismét csupán... -
 U - U-   -  U  -  -    U -      
Éj volt és hó és hold és zuzmara
-   -   -   - -   -   -   -  U U
És reszketett a hold a zuzmarán.
-   -   U -   U  -   U  -  U -  
A hóra félénk árnyékot vetett
U  - U  - -   -   - -   U -  
A fák gally-keze imára kulcsolva.
U  -   -     U U U - U  -   -  U  
Gyémántporos, kristályezüstös táj...:
  - -   U -     -  -  U -  -   -      
Olyan volt, mintha Te festetted volna.
U  -   -     -   U  U  -  -  -   -  U 
 10

11

12

7



10

10

11

10

11

10

10

11

10

10

10

10

11

10

11

















Alliteráció