Szerző
Sárosi Árpád

Sárosi Árpád

rend­őr­ka­pi­tá­ny, költő és színműíró

1864. június 16. — 1930. április 18.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 55 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2018. július 1.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (2)

Sárosi Árpád

Az erdők utján

Nem vagyok én magam,
Ha az erdők utján egyedül is járok,
Virágok, madarak,
Szivemhez nőtt régi, régi jó barátok.

Láttak szomorun is,
Láttak, tuláradó örömmel örülni,
Viharok tüzéből
Az egész lelkemmel ide menekülni...

Virradó hajnalon,
Árnyaktól megrohant, suttogó estéken,
Sokszor láttak engem,
Kerestem valakit, akit vártam, régen.

Jártam a nyomában,
Csak suhant az erdőn, nagy-nagy messzeségben,
Őszre járt a május -
Mire megtaláltam, mire utólértem.

Sárosi Árpád aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom