Gondolok valakit, - U - U U U Akivel összefügg az életem. U U U - U - U - U - Lehet: nem ismerem, U - U - U - Lehet, nem fogom ismerni soha. U - - U U - - U U U Lehet, hogy egy más csillagon lakik. U - U - - - U - U U És mégis összefügg az életünk - - U - U - U - U - Rejtelmes, örök rendelés szerint. - - U U - - U - U - Nekem kárhozni kell, U - - - U - Romolnom napról-napra, - U - - - - - U Hogy napról-napra üdvözüljön ő - - - - U - U - U - Nekem vétkezni kell, U - - - U - S a vétkem súlya alatt roskadoznom, - U - - - U U - - U - - Hogy ő állhasson a szentség fokán. U - - - U U - - U - Nekem szenvedni kell, U - - - U - Őrlődnöm gyötrő nyughatatlanságban, - - - - - - - U - - - - Hogy Isten békéje vele legyen. U - - - - U U U U U Nekem nehéz követ kell hordanom U - U - U - - - U U A szívem helyén, - hogy könnyű legyen U - - U - - - - U U Az ő szíve és szárnyas és szabad. U - - U - - U - U U Nekem a tétlenségnek mocsarában U U U - - - - U U - - Kell vergődnöm, - hogy ő oltárt emeljen - - - - U - - - U - U A munkának s titáni templomot. U - - - U - U - U U A föld nehéz és kesernyés szaga U - U - - U - - U U Kell hogy körüllebegjen engemet, - - - U - U - U - U U Ő csak úgy érzi rózsák illatát. - U - - U - - - U - A mindenség roppant lépcsőzetén U - - - - - - - U - Egy lépcsőfokot le kell szállanom, - - - - U - U - - U - Hogy ő hághasson egy lépcsőfokot. U - - - U - - - U U Mikor ő a világ-zenitre ér, U U - U U - U - U - S én a nadiron szétmorzsolva fekszem: - U U U - - - - U - U Akkor telik be kettőnk végzete. - - U - U - - - U U
| 6
10
6
10
10
10
10
6
7
10
6
11
10
6
11
10
10
10
10
11
11
10
10
10
10
10
10
10
10
11
10
| Alliteráció
|