Szerző
Sárosi Árpád

Sárosi Árpád

rend­őr­ka­pi­tá­ny, költő és színműíró

1864. június 16. — 1930. április 18.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1466 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2017. december 29.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Sárosi Árpád

Tüzek

Végtelen mezőkön
Vérpiros virágok,
Mámoros kelyhükben
Ringatózó lányok,
Mint apró harangok
Szivedbe zenélnek:
Áldozó zsoltárát
Az élet zenének.

Éjszaka palástján
Földi szennytől távol
Csillagoknak fénye
Könnyedre világol,
A csend végtelenjén
Bus hárfák zenélnek:
Vágytalan tüzei
Örök békességnek.

Májusi alkonyat...
Sötét mélyű város...
Lámpák sápadt fénye
Utakra sugároz,
Rögös ösvényekre
Imbolygó fényt vetnek:
Ez volna tüze az
Emberszeretetnek?

Sárosi Árpád aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!