Mostanában
- U - -
sokat járok a középkorban
U - - U U U - - U
alázatos, kopott kámzsában.
U - U - U - - - U
Csipkéstornyú, ódon kolostorokban
- - - - - - U - U - -
visszhangos, dohos folyosókon
- - - U - U U - U
ődöngő léptem meg-megkoppan.
- - - - - - - - U
A masinás, statisztikás,
U U U - U - U -
röhejes, kérges napjaink elül
U U - - - - U- U -
sugárnyi fényért, sugaras igékért
U - U - - U U U U - -
zilált, hazátlan, szomjas lelkem ide menekül.
U - U - - - - - U U U U U -
S a málló, tömjénfüstös oltárok tövén
U - - - - - U - - - U -
csodátsóvárgó vágyban fölfehérlik
U - - - - - - - U - U
a rejtélyes, csillagvilágos égig.
U - - - - - U - U - U
Az aranyosruhájú, szende,
U U U - U - - - U
kuporgó, merev kőszenteket vallatom
U - - U - - - U - - U -
holdfényes éjjelente.
- - U - U - U
(A mai csodák olyan vékonyak,
U UU U - U - - U -
s mai vitézeken
UU U - U U
oly pókhálós, gyűrött a mente!).
- - - - - - U - U
Félig sejtett dimenziókban
- - - - U - U- -
gyötrődve, tapogatva keresek
- - U U U - U U U -
valamit, mi kihullt a Mából,
U U - U U - U - -
ebből a lyukas, értéksüllyesztő rostából.
- - U U U - - - - - - - -
De minden fordulón elém sötétlik
U - - - U - U - U - -
csontvázfejével a hóna alatt
- - U - U U - U U -
egy-egy rablólovag.
U - - - U -
S minden oszlop mögül
- U - - U -
megpörkölt boszorkányok csúf denevérszárnya
- - - U - - - - U U - - U
lebben felém.
- - U -
S én tovarezzenek egy avasabb világba.
- U U - U U U U U - U - U
Ha mostanán
U - U -
képzeletemnek csapóajtaján
- U U - - U -- U -
kihullok néha dermesztő koromból:
U - - - U - - - U - -
így bukdácsolok századvégtől századvégig,
- - - U - - - - - - - - -
kinzó kamráktól csontőrlő kerékig,
- - - - - - - - U - -
máglyától lobogó máglyáig
- - - U U - - -U
és keresztfától keresztfáig,
- U - - - U - --
míg Te szomorú, fehér árnyad
- U U U - U - - U
a Golgotának alján meg nem állít.
U - U - U - - - U - -
Ott üszkös kezedre borulva,
- - - U - U U - U
kisírom-panaszolom magamat
U - - U U U - U U -
reám terített jóságpalástod alatt.
U- U - - - - U - U U -
Te szánón hajolsz bujdosód fölé,
U - - U - - U - U -
s patakzó sebeid kelyhéből
U - - U U- - - -
megitatsz újra hittel, emberszeretettel,
U U - - U - U - - U U - -
kibékítsz minden földi rettenettel,
U - - - - - U - U - -
s dajkáló, meleg tenyeredből
- - - U - U U - -
úgy ejtesz vissza, ragyogó-orcásan,
- - - - U U U - - - U
egy bíboregű hajnali órában
- - U U - - U U - - U
újra hinni, csalódni s megbocsátani
- U - U U - - - U - U U
a százhinárú, pokolgépes Mába.
U - U - - U - - - - U
| A
A
A
| 4
9
9
| ^ Bokorrím
| A
B
A
| 11
9
9
| | A
B
C
B
D
E
E
| 8
10
11
14
12
11
11
| | A
B
A
C
A
A
| 9
12
7
10
6
9
| | A
B
C
C
| 9
10
9
13
| | A
B
C
D
E
F
E
| 11
10
6
6
13
4
13
| | A
A
B
C
C
D
D
E
D
| 4
10
11
13
11
9
9
9
11
| | A
B
B
| 9
10
12
| | A
B
C
C
B
D
D
E
D
| 10
9
13
11
9
11
11
12
11
| | | |
|
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
|