Kivetve annyi társsal együtt
U - U - U - U U -
A semmiségbe vágtatok;
U - U - U - U -
Lobog a tűz kihalt szivemben,
U U U - U - U - -
Ha elfáradtam, újra kezdem
U - - - U - U - U
Elől az őrült rohamot.
U - U - - U U U
Pirosló lángok csókja nyaldos
U - - - - - U - U
És vágytól reszket a nagy ég;
- - - - U U U -
Izzóvá lesz a könnyű pára -
- - - U U - - - U
Bölcsőm a végtelen homálya,
- - U - U - U - U
Sírom az örök semmiség!
- U U U - - U -
Az alaktalan, lázas éjbe
U U - U - - U - U
Nyughatlan ösztön kergetett;
- - U - - - U -
És mint egy szörnyű végzet rabja,
- - - - - - - - U
Jövök, izzó fáklyát ragadva
U U - - - - U - U
S uszályom söpri az eget.
U - - - U U U U
Alvó világ, hunyó természet,
- - U - U - - - -
Nyugalmadat irigylem én!
U - U U U - U -
Belőled rég kihalt a lélek,
U - - - U - U - -
Míg én, dacolva sors tevéled,
- - U - U - U - -
Győztem az idők szellemén.
- U U U - - U -
Voltam, mióta él az eszme,
- - U- U - U - U
Mely a világra alkotott;
U U U - U - U -
Nem változom, az vagyok éppen,
- - U U - U U - -
Ki milljó s milljó évet éltem
U - - - - - U - -
S leszek, míg a világ forog.
U - - U U - U U
Leszek és lesznek mind e társak,
U U - - - - U - -
Kik velem együtt bolyganak,
- U U U - - U U
Álmatlanul, kietlen éjbe`,
- - U - U- U - -
Kikből a sors ádáz szeszélye
- - U - - - U - U
Teremtett utitársakat.
U - - U U - U U
Megannyi nyughatatlan lélek,
U - U - U - - - -
Ki velem együtt kóborol;
U U U U - - U -
Versenyt futnak őrült rohamba,
- - - U - - U - U
Nincs senki, aki elmaradna -
- - U U U - U - U
És nem találunk célt sehol!
- - U - - - U U
| A
B
C
C
B
| 9
8
9
9
8
| | A
B
C
C
B
| 9
8
9
9
8
| | A
B
C
C
B
| 9
8
9
9
8
| | A
B
A
A
B
| 9
8
9
9
8
| | A
B
C
C
B
| 9
8
9
9
8
| | A
A
B
C
D
| 9
8
10
9
8
| | A
B
C
C
B
| 9
8
9
9
8
| | | |
|
|