Szivem olyan mint a falevél:
U U U - - U U U -
Nyári nap ha rátűz, elalél;
- U - U - - U U -
Keresi a csöndes félhomályt,
U U U U - - - U -
Hol hivalgó fény, zaj sohse bánt.
- U - - - - - U -
Mit nekem a kapzsi emberek -
- U U U - U - U -
Ha befogad árnyas, hűs berek.
U U U U - - - U -
Sárgarigó ver fönt a bogon,
- U U - - - U U U
Alkonyatkor úgy elhallgatom.
- U - U - - - U U
Árva pipacs ottan ácsorog,
- U U U - U - U U
Álomteje pillámra csorog,
- - U U - - U U -
S félig önkényt, fél-önkénytelen
- U - - - - - U U
Édes lankadás győz lelkemen.
- - - U - - - U U
Esthajnali harmat gyöngye hull,
- - U U - - - U -
Az ég alja halkan elpirul,
U - - U - U - U -
Csillagos köntösbe öltözik -
- U - - - U - U -
Szivembe a béke költözik.
U - U U - U - U U
Hattyúformán úszó fellegek
- - - - - - - U -
Szeldesik a tengerkék eget;
- U U U - - - U U
Elmerengek a kék távolon -
- U - U U - - U -
Tán hogy élek, azt is álmodom!?
- U - U - U - U U
| A
A
B
C
| 9
9
9
9
| | A
A
B
C
| 9
9
9
9
| | A
A
B
B
| 9
9
9
9
| ^ Páros rím
| A
B
C
C
| 9
9
9
9
| | A
A
B
B
| 9
9
9
9
| ^ Páros rím
| | |
|
|