Mikor levetve papi biborát
U - U - U U U U U -
S minden hivalgó földi éket,
- - U - - - U - U
A főpap öltött tiszta lenruhát,
U - U - - - U - U -
S a legbensőbb szentélybe lépett,
U - - - - - U - -
Meghozni az urnak áldozatát,
- - U U - U - U U -
S feloldani bűntől a népet:
U - U U - - U - -
Követve régi gyakorlatot,
U - U - U U - U U
Elsőbb magáért imádkozott.
- - U -- U - U -
S im én is, verve zönge kobozon
U - - - U - U U U U
Az áhitat húrjait lágyan,
U - U - - U- - U
Először magamért imádkozom
U - - U U - U - U -
Mélázó csöndes imádságban,
- - - - U U - - U
A költészet magasztos templomom,
U - - - U - - - U -
Más templomot keveset jártam:
- - U - U U - - U
Az ihlet perce a szentélyem,
U - - - U U - - -
Hol bűnbocsánat nyilik nékem.
- - U - - U - - U
Nem zárt falak mögött kerestelek
- - U - U - U - U U
Isten atyám! ki szerte lakol
- U U - U - U U U
A mindenségben, hol naprendszerek
U - - - - - - - U U
Örök sürgése zúg-zakatol;
U - - - U - U U U
Ó, de ki mégis mindenekfelett
- U U - - - U - U -
Művész lelkében nyilatkozol,
- - - - - U - U U
Erőd egy részét adván neki,
U - - - - - - U U
Versengve véled teremteni!
- - U - - U - U U
Megettem, uram, kenyerem javát,
U - U U - U U - U -
S rögös pályán izzadtam, fáztam;
U - - - - - - - U
Izleltem az ifjuság mámorát
- - U U - U - - U -
S mind ami szép e bohó lázban;
- U U - U U - - -
Lelkem nagy eszmék lángja járta át,
- - U - - - U - U -
S Don-Quichoteként értük csatáztam:
- U- U U - - - U - -
Jó volt, szép volt: vele beérem,
- - - - U U U- -
S ifjuságom vissza nem kérem.
- U - - - U - - U
Mit kérjek hát? Hatalmat? hírnevet?
- - - - U - - - U -
Fürödni napjuk sugarába?
U - U - - U U - U
Vagy gazdagságot, tenger kincseket,
- - - - - - - - U -
Min lelkét veszti annyi kába?
- - - - U - U - U
A boldogsághoz melyik út vezet?
U - - - - U U - U -
Töprenkedem, de mindhiába!
- - U - U - U- U
Fantóm ez is, perc ellegyinti,
- - U - - - U - U
S szemtől szembe nem látta - senki!
- - - U - - U - U
Egyszer egy király bölcsességet kért,
- U - U - - - - - -
Hogy beláthasson mult s jövőbe,
- U - - - - U - U
S mikor pályája delelőre ért,
U - - - U U U - U -
Rámondta ah, hogy minden dőre!
- - U - - - - - U
Rajongtam volna ifjan tán ezért,
U - - - U - - - U -
De most nem kérek már belőle:
U - - - - - U - U
Félnék, hogy én is akként járok,
- - U - U - - - -
Mint ős időn fölkent királyod!
- - U - - - U - U
Nincs nagyravágyás bennem, ó uram!
- - U - - - U - U -
Hogy tündököljem magas polcon,
- - U - - U - - -
Könnyű kedéllyel, játszi gondtalan
- - U - - - U - U -
Viselem én koldus-darócom:
U U U - - - U - -
Madárként, melynek két hazája van,
U - - - - - U - U U
Álom s való közt himbálódzom -
- - U - - - - - U
Agyagot gyúrni mesterségem:
U U - - U - - - U
A többihez mi közöm nékem?
U - U - U U - - U
Te tudod, mikor adj esőt, harmatot
U U - U U - U - - U -
S mozdítsa szél a poshadt léget,
- - U - U - - - -
S a szív redői közt te olvasod
U - U -U - U - U U
A vergődést és a kétséget,
U - - - - U - - -
Te adsz örömet, te adsz bánatot,
U - U U - U - - U -
S eloszlatod a sötétséget:
U - U U U U - - -
Minek kérni, Uram! tetőled,
U - - U U - U - -
Hisz vágyaink is tőled jőnek?
- - U- - - - - U
Ó vágyat adj, hatalmas szenvedélyt!
- - U - U - - - U -
Mely tespedés-haláltól óvjon,
- - U - U - - - -
Ki lángolt, tévedt, vivódott - az élt,
U - - - - U - - U -
Bár álerény rá gáncsot szórjon.
- - U - - - - - -
Ne vesztegeljek lomha túzokként,
U - U - - - U - - -
Ó de repüljek mint a sólyom!
- U U - - - U - -
S haragod hangját kölcsönözd nekem,
U U - - - - U - U -
Hogy dalom, ha kell, menydörgés legyen.
- U - U - - - - U U
| A
B
A
B
A
B
C
D
| 10
9
10
9
10
9
9
9
| | A
B
A
B
A
B
C
C
| 10
9
10
9
10
9
9
9
| | A
B
A
B
A
C
D
D
| 10
9
10
9
10
9
9
9
| | A
B
A
B
A
B
C
C
| 10
9
10
9
10
11
9
9
| | A
B
A
B
A
B
C
D
| 10
9
10
9
10
9
9
9
| | A
B
A
B
A
B
C
C
| 10
9
10
9
10
9
9
9
| | A
B
C
B
C
B
D
D
| 10
9
10
9
10
9
9
9
| | A
B
A
B
A
B
C
C
| 11
9
10
9
10
9
9
9
| | A
B
C
B
D
B
E
E
| 10
9
10
9
10
9
10
10
| | | |
|
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
Alliteráció
|