Sajó Sándor Dal a messze bércoromról című versének elemzése

RitmusképletRímSzótag
Mikor hegyek közt jársz bolyongva,
 U -   U  -   -    -     U  -   U  
Nem látsz a büszke bércoromra:
 -   -    U  -   U  -  U -  U  
Ott lenn a völgyek rejtekében
-    -   U  -   -   -  U - U 
A legszebb csúcs is észrevétlen;
U  -   -     -   U  -   U -  -   
De nézz csak vissza messze tájrul:
 U  -     -   -   U  -   U  -  -    
Szived megdobban, szemed ámul:
  U -   -  -  -     U U  - -    
Mily diadallal kéklik égre
 -    UU -  -   -  U  -  U
A fátyolos bérc bús szépsége...
U  -  U -   -    -    -  - U    

  
Tűnt ifjúságod távolában
 -   -  - - -   - U - U  
(Óh mért is nem láttad korábban!)
 -   -   -   -   -  -   U -  U   
Igy leng feléd a kék homályon
-    -    U -  U  -   U -  U 
Egy tündérkép, egy régi álom;
-    -  -  -   -    - U - U  
Ott leng a fátylas messzeségben
-    -   U  -   -   -   U -  -  
Ragyogón, fájón, szűz fenségben, -
 U  U -    - -     -   -  -  -     
Késő igéret, szent, egyetlen,
 - - U - -     -    U  -  -   
Sovárgott és - elérhetetlen...
 U -  -   -    U -  U -  U    
A

A

B

B

C

C

D

D

 9

9

9

9

9

9

9

9

^ Páros rím
A

A

B

B

C

C

D

D

 9

9

9

9

9

9

9

9

^ Páros rím