Szerző

Ambrozovics Dezső

újságíró, író és műfordító

1864. február 24. — 1919. január 17.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 172 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2018. március 29.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Ambrozovics Dezső

Akácvirág

Ahol járok mindenütt csak
Sűrű, édes ákácillat
Láthatatlan ebresztője
Délibábos álmaimnak.

Mézes árja amint megcsap,
Elkábul a lelkem tőle
S rámborul egy szebb világnak
Sugárból szőtt szemfedője.

Béke száll rám és úgy érzem,
Mintha angyalok közt járnék,
Megtisztul a szívem, lelkem...
Csupa fény és semmi árnyék!

Múlt időknek bús regéje
Meg-megcsendül a fülembe'
Mintha titkos vágyaimnak
Elhaló visszhangja lenne.

Emlékezem... s visszaszállok
Egy illatos lányszobába,
Melyben egykor ott virult a
Földnek legszebb virágszála!...

Nem tudom mért, ákácvirág
Fürtöcskéit hogyha látom,
Mindig az jut az eszembe:
Olyan, mint egy leányálom...!

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom