Mentem a szagos vasárnapi utcán. - U U U - U - U U - - És mentem némi sütkérező, - - - - U - - U - tetszelgő, ködmönös rátartisággal. - - - - U - - - U - U Az egész utca: egyetlen zsivajgó kirakat. U U - - U U - - U - - U U U Édeskés illatoknak langyos habjain - - - - U - - - - - U- torlódva zajlanak - - U - U - halk suttogások, rakétás szavak, - - U - - U - - U U uszályos, émelyítő mosolyok, U - U - U - - U U U és öntelt, hízott kacajok, - - - - - U U U áttört harisnyák és áttört erények. - - U - - - - - U - - S vasalt nadrágok csíkos, mozgó oszlopáról U - - - - - - - - - U - - lebzselve szimatol - - U U U U a tátogató férfiéhség. U - U U - - U- - Megvallom: csiklandozó kábulat - - - - - U - - U - bizsergett ereimben, U - - U U- - mikor előttem összekoccant U U U - U - U - - két egymástleső térdkalács. - - - U - - U - S ekkor egy oldalsikátor nyílásán - U U - - U - - - - - egy rongyos alak gyűrődött elő. - - U U - - - - U - Ki tudja: hol szedte fel a garázda sors? U - U - - U U U U - U - Ki tudja: milyen tövises, szeles dűlőkről U - U U - U U - U - - - - kuszálta ide a vak pillanat? U - U U U U - - U - Didergő testén vacogott az inség; U - - - - U U - U - - szeméből sírt az úttalanság; U - - - U - U - - sápadt, zilált vonásain - - U - U - UU a felvert, zaklatott vadak U - - - U - U - réskereső nyugtalansága bujkált. - U U - - U - - U - - Megtorpant s értelmetlenül - - - - - - U - tekintgetett körül a fényes, furcsa zsibvásáron. U - U - U U U - - - U - - - U Azután gyors inakkal elloholt, U U - - U - U - U - mint aki sürge hangyabolyba lépett. - U U - U - U - U - - Mögötte U - U uszályként hosszan feketélt U - - - - U U - valami sűrű, U U U - - penészesszagú, terhes borulat, U - - U - - - U U - mint lápok nyirkát vonszoló patak, - - - - - - U - U - ha szélesútú folyamok U - U - - U U - megszűrt, kéktükrű, rendjébe szakad. - - - - - - - U U U És én kesztyűs, krajcáros tenyeremből - - - - - - - U U - - némi derengő bűntudattal - U U - - - U - - gurítottam utána szívemet, U - - U U - U - U U (Hulltában lecsörömpölt róla - - - U U - - - U az olcsó, színes kirakati máz). U - - - - U U U U - Gurult, gurult a szív a járda szélén. U - U - U - U - U - - Útközben itt-ott megtiporta - - U - - - U - U egy-egy mókáskedvű női topánka, U - - - - - -U U - U egy-egy ténfergő férfiláb; U - - - - - U - de egyet rázkódott a szív, U U - - - - U - s gurult és hempergett tovább U - - - - - U - az imbolygó rongyok nyomán. U - - - - - U - S magam is lassan U U - - - szökevény szívem után bandukoltam. U U - - U U - - U - - Belül, U - gazdátlan bordáim közt kongva kongott - - - - -- - - U - - egy messziről harangozó hang, - - U - U - U - - s a nyelvemen U - U U így nyikorgott, így csetlett-botlott - U - - - - - - - megszégyenített emberségem: - - U - - - - - U "Bocsáss meg, kitagadott Testvér! U - - U U U - - - hogy a napfényen U U - - - pár hivalkodó, sütkérező pillanatra - U - U - - - U - - U - U elfeledhettem - U - - - bitang, barlangi létezésedet!" U - - - U - U - U U
| 11
9
11
14
12
6
10
10
8
11
13
6
9
10
7
9
8
11
10
12
13
10
11
9
8
8
11
8
15
10
11
3
8
5
10
10
8
10
11
9
10
9
10
11
9
11
8
8
8
8
5
11
2
11
9
4
9
9
9
5
13
5
10
| Alliteráció Alliteráció Alliteráció Alliteráció Alliteráció
|