Valami fehér csend ereszkedett reánk,
U U U U - - U - U - U-
mikor egy régi délelőtt
U U - - U - U -
templomunkban elhallgatott a miatyánk.
- U - U - - U - U UU -
S a beözönlő napsugarak színes szálain
U UU - - - U U - - - - UU
angyalok sétálgattak fel s alá,
- U - - - - - - U -
s lágyan-édesen muzsikáltak
- U - U - U U - U
egyhúrú nádi hegedűn.
- - - - U U U -
Ma kopár, hűs falak között
U U - - U - U -
tompán zuhog minden bőjti zsolozsmánk,
- - U - - - - U U - -
mint koporsóra hulló síri rög.
- U - - U - - - U U
A szétlapuló tömjénfüstben
U - U U - - - - -
kopottan gomolyog a miatyánk.
U - - U U U U UU -
S az angyaloknak vidám, lubickoló seregét
U - U - - U - U - U - U U -
nyersen elhessegeti
- U - - U U U
a festett ablakok alatt hajrázó
U - - - U U U - - - -
hajtóvadászat:
- - U - U
a kattogó,
U - U -
alagutakból elődohogó,
U U U - - U - U U -
alagutakba fulladó,
U U U - U - U -
véres síneken robogó életvonat.
- - - U - U U - - - U U
A gyermekévek ünnepnapi fehér csendje
U - U - U - - U U U - - U
ma komor, nehéz kárpit.
U U - U - - U
És a zengő, angyalszitáló régi fény
- U - - - - U - - - U -
vakuló lelkeinkbe
U U - - U- U
a gondok kormos üvegén keresztül
U - - - U U U - U - U
alig-alig villan sugárnyit.
U U U - - - U - U
| A
B
A
| 12
8
12
| | A
B
C
D
| 14
10
9
8
| | A
B
C
D
B
E
F
G
H
I
I
J
H
| 8
11
10
9
10
14
7
11
5
4
10
8
12
| | A
B
C
D
E
B
| 13
7
12
7
11
9
| | | |
|
|