Áll a kerék, s már mindíg állni fog,
- U U - - - - - U -
Körülötte málló malom-romok.
U U - U - - U - U U
Titokzatos, bús, szertelen vadon, -
U - U - - - U - U -
Fut a patak igátlan-szabadon.
U U U U U - - U U U
Áll a kerék, s már nem mozdul soha,
- U U - - - - - U U
Felöltöztette lágyan a moha.
U - - - U - U U U U
Csendesen, ahogy halottat szokás, -
- U U U - U - - U -
Hadd szűnjön zaklatás, zakatolás.
- - - - U - U U U -
Itt óra nem mutatta az időt,
- - U - U - U U U -
Moha közül a nefelejcs kinőtt.
U U U U U U U - U -
Rózsaszínű havasi nefelejcs, -
- U - - U U U U U -
Hogy engem, olvasóm, el ne felejts.
U - U - U - - U U -
Egy szálat, nézd, szakítottam neked:
- - - - U - - - U -
Málló malomból egy csepp életet.
- - U - - - - - U U
| A
B
| 10
10
| | A
A
| 10
10
| ^ Bokorrím
| A
A
| 10
10
| ^ Bokorrím
| A
A
| 10
10
| ^ Bokorrím
| A
A
| 10
10
| ^ Bokorrím
| A
A
| 10
10
| ^ Bokorrím
| A
A
| 10
10
| ^ Bokorrím
| | |
|
Alliteráció
Alliteráció
|