A muzsik fia
Kinek adózol föld, te anyaföld?
Kinek teremsz, kinek, ha nem nekünk?
Akkor ölelsz, ha éhség kinja öl,
Akkor szeretsz, ha eltemetkezünk.
Mint árnyak hullunk, kerget a kenyér,
Áldottak csak a csendes éjszakák -
Altatnak álmok - kincses nagy urak:
Ha holt-szelíden leborulnak ránk.
Mi bününk van? A végzet mért miénk?
A muzsik fia csak szántott-vetett -
Csak türt, bár marta szótlan-lázadás -
Imádta föld, szent békességedet.
A muzsik fia nem panaszkodott,
Ha vér serkedt a görbe hátakon.
Épülj föl ujra békitő küszöb:
Véresre kinzott, üzött nyugalom.
Kinek adózol föld, te anyaföld?
Kié a kincsed, kié a kenyér?
Mint árnyak hullunk. Légy úr virradat.
A muzsik fia csak tűr és remél.
Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!