Vörösmarty Mihály Gondolatok a könyvtárban című versének elemzése

RitmusképletSzótag
Hová lépsz most, gondold meg, oh tudós,
 U -  -     -     -  -    U   -   U -  
Az emberiségnek elhányt rongyain
U  -  U U -  U  -  -     -   U-  
Komor betűkkel, mint a téli éj,
 U -   U -  -    -   U  - U -   
Leírva áll a rettentő tanulság:
 U-  U -   U  -  -  -  U -  -    
"Hogy míg nyomorra milliók születnek,
  -    -    U -  U  -  U-    U -  -   
Néhány ezernek jutna üdv a földön,
 - -   U -  -   -  U -   U  -  -   
Ha istenésszel, angyal érzelemmel
 U -  U -   U   -   U  -  U -  -  
Használni tudnák éltök napjait."
 -   -  U  -  -  -  -   -  U-    
Miért e lom? hogy mint juh a gyepen
 U-   U  -    -    -    U  U   U -  
Legeljünk rajta? s léha tudománytól
 U -  -    -  -     - U  U U -   -  
Zabáltan elhenyéljük a napot?
 U -  U  -  U  -  U  U  U U  
Az isten napját! nemzet életét!
U  -  -   -  -    -  U  - U -   
Miért e lom? szagáról ismerem meg
 U-   U  -     U - -  -  U -   U 
Az állatember minden bűneit.
U  -  U -  -   -  -   - UU  
Erény van írva e lapon; de egykor
U -    U  -  U U  U -    U -   -  
Zsivány ruhája volt. S amott?
  U -    U - U  -      U -   
Az ártatlanság boldog napjai
U  -  -  -  -   -  -   -  UU
Egy eltépett szűz gyönge öltönyén,
U   -  - -     -    -  U -  U  -   
Vagy egy dühös bujának pongyoláján.
 U   -    U -   U - -   -   U - -  
És itt a törvény - véres lázadók
-  -   U  -  -      - -   - U -  
Hamis birák és zsarnokok mezéből
 U -   U -  -    -  U -   U - -  
Fehérre mosdott könyvnek lapjain.
 U -  U  -  -    -    -   -  UU  
Emitt a gépek s számok titkai!
U -   U  - -      - -   -  UU  
De akik a ruhát elszaggaták
 U U U  U  U -  -   -  U -  
Hogy majd belőle csínos könyv legyen,
 -    -    U - U   - -   -     U  -   
Számon kivül maradtak: Ixion
  - -   U -   U -  U   U U-  
Bőszült vihartól űzött kerekén
 -  -    U -  -  - -    U U - 
Örvény nyomorban, vég nélkül kerengők.
-  -     U -  -    -   -  -   U -  -  
Az őrült ágyán bölcs fej álmodik;
U  - -   -  -   -     U  -  U U  
A csillagászat egy vak koldus asszony
U   -  U -  U  -    -   -  U  -   -   
Condráin méri a világokat:
 -   --   - U U  U - U -    
Világ és vakság egy hitvány lapon!
 U -  -   -  -  -    -  -    U -   
Könyv lett a rabnép s gyávák köntöséből
 -     -   U  -  -      - -   -  U - -  
S most a szabadság és a hősi kor
   -   U   U -  -  -  U  - U  -  
Beszéli benne nagy történetét.
 U  - U  -  U  -    -  - U -   
Hűség, barátság aljas hitszegők
 - -    U -  -  -  -   -   U -  
Gunyáiból készült lapon regél.
 U  -U -   -  -    U -   U -  
Irtózatos hazudság mindenütt!
-  - U -   U -  -   -  U -   
Az írt betűket a sápadt levél
U  -    U - U  U  - -    U -  
Halotti képe kárhoztatja el.
 U -  U  - U  -  -  -  U U  
Országok rongya! könyvtár a neved,
-   - -   -   U   -    -  U  U -   
De hát hol a könyv mely célhoz vezet?
 U  -   U  U  -     -    -  -   U -   
Hol a nagyobb rész boldogsága? - Ment-e
 U  U  U  -    -    -  -  - U     -   U
A könyvek által a világ elébb?
U  -   U  -  U  U  U -  U -    
Ment, hogy minél dicsőbbek népei,
 -     -    U -   U  -  -   - UU  
Salakjok annál borzasztóbb legyen,
 U -  U  -  -   -  -   -    U  -   
S a rongyos ember bőszült kebele
  U  -   U  -  -   -  -    U U U 
Dögvészt sohajtson a hír nemzetére.
 -  -     U -   U  U  -   -  U - U  
De hát ledöntsük, amit ezredek
 U  -   U -   U   U U  -  U U 
Ész napvilága mellett dolgozának?
-    -  U - U  -  -    -  U - U  
A bölcsek és a költők műveit,
U  -   U  -  U  -  -   - U-   
S mit a tapasztalás arany
   U  U  U -   U -  U -   
Bányáiból kifejtett az idő?
 -  -U -   U -  -   U  U -  
Hány fényes lélek tépte el magát,
 -    -  -   - -   -  U -   U -   
Virrasztott a sziv égő romja mellett,
 -  -   -   U   U  - -  -  U  -  -    
Hogy tévedt, sujtott embertársinak
 -    - -     -  -   -  -  -  U U 
Irányt adjon s erőt, vigasztalást.
U -    -  -    U -    U -   U -   
Az el nem ismert érdem hősei,
U  -   U  -  -   -  -   - UU  
Kiket - midőn már elhunytak s midőn
 U -     U -   -  -  -   -     U - 
Ingyen tehette - csúfos háladattal
-   -   U -  U     - -   - U -  -  
Kezdett imádni a galád világ,
 -  -   U -  U U  U -   U -   
Népboldogító eszmék vértanúi
 -  -  U - - -   -   -  U -U
Ők mind e többi rongykereskedővel,
-   -   U  -  U  -    U -  U - U  
Ez únt fejek - s e megkorhadt szivekkel,
U  -    U -      U  -  -  -     U -  -   
Rosz szenvedélyek oktatóival
 -     -  U -  U  -  U -U U 
Ők mind együtt - a jók a rosz miatt -
-   -   U  -     U  -  U  -    U-    
Egy máglya üszkén elhamvadjanak?
-    -   U -   -  -  -  -  U U  
Oh nem, nem! amit mondtam, fájdalom volt,
-   -    U   U -   -   -    -  U -   -    
Hogy annyi elszánt lelkek fáradalma,
 U   -   U -   -    -  -   - U -  U 
Oly fényes elmék a sár fiait
-    -  U  -  -  U  -   UUU 
A sűlyedéstől meg nem mentheték!
U  -  U -  -   -   -   -   U -   
Hogy még alig bír a föld egy zugot,
 -    -  U -   -  U  -   -    U U  
Egy kis virányt a puszta homokon
-    -   U -    U  -   U  U U -  
Hol legkelendőbb név az emberé,
 -   -  U -  -    -  U  -  U -  
Hol a teremtés ősi jogai
 U  U  U -  -  - U  U UU
E névhez "ember!" advák örökűl -
U  -  U   -  U    -  -  U U -    
Kivéve aki feketén született,
 U - U U U  U U -    U U -    
Mert azt baromnak tartják e dicsők
 -   -    U -  -   -   -  U  U  -  
S az isten képét szíjjal ostorozzák.
  U  -  -   - -    -  U  -  U -  -  
És mégis - mégis fáradozni kell.
-   - -     - -   - U -  U  -   
Egy újabb szellem kezd felküzdeni,
U   - -     -  -   -    -  -  U U 
Egy új irány tör át a lelkeken:
U   -  U -    U  -  U  -  U U   
A nyers fajokba tisztább érzeményt
U   -    U -  U  -   -   -  U -    
S gyümölcsözőbb eszméket oltani,
    U -   U -   -   - U  -  U U  
Hogy végre egymást szívben átkarolják,
 -    -  U -   -     -  U  -  U -  -   
S uralkodjék igazság, szeretet.
  U -  -  -  U U  -     U U -   
Hogy a legalsó pór is kunyhajában
 U   U  U -  -  -  -   -   U - -  
Mondhassa bizton: nem vagyok magam!
 -   -  U  -  -    -   U  -   U -   
Testvérim vannak, számos milliók;
 -   - -   -  -     - -   -  U-  
Én védem őket, ők megvédnek engem.
-   - U  - U   -   -  -  U  -  -   
Nem félek tőled, sors, bármit akarsz.
 -   - -   - -    -     -  U  U -    
Ez az, miért csüggedni nem szabad.
U  -    U-     -  -  U  -    U -   
Rakjuk le, hangyaszorgalommal, amit
 -  -   U   -   U  -  U -  U   U U 
Agyunk az ihlett órákban teremt.
U  -   U  -  -   - -  -   U -    
S ha összehordtunk minden kis követ,
   U -   U -   -    -  -   -   U U  
Építsük egy újabb kor Bábelét,
- -  U  U   - -    -   - U -   
Míg oly magas lesz, mint a csillagok.
 -  -    U -   -     -   U   -  U -   
S ha majd benéztünk a menny ajtaján,
   U  -    U -  -   U  -    -  U -   
Kihallhatók az angyalok zenéjét,
 U -   U -  U  -   U -   U - -  
És földi vérünk minden csepjei
-   -  U  - -    -  -    -  UU 
Magas gyönyörnek lángjától hevültek,
 U -    U  -  -   -   - -   U -  -   
Menjünk szét mint a régi nemzetek,
 -  -     -   -   U  - U  -  U U  
És kezdjünk újra tűrni és tanulni.
-   -   -   -  U  -  U -   U -  U 
Ez hát a sors és nincs vég semmiben?
-   -  U  -   -   -     -   -  U -   
Nincs és nem is lesz, míg a föld ki nem hal
 -    -   U  -   -     -  U  -    U  -   -  
S meg nem kövűlnek élő fiai.
   -   -   U -  U  - -  UUU  
Mi dolgunk a világon? küzdeni,
 U  -  -   U  U - -    -  U U 
És tápot adni lelki vágyainknak.
-   - U  -  U  -  U  -  U-   U  
Ember vagyunk, a föld s az ég fia.
-  -   U  -    U  -     U  -   UU  
Lelkünk a szárny, mely ég felé viszen,
 -  -   U   -      U   -   U -  U  -   
S mi ahelyett, hogy törnénk fölfelé,
   U U U  -     -    -  -    -  U - 
Unatkozzunk s hitvány madár gyanánt
U -  -  -      -  -    U -    U -   
Posvány iszapját szopva éldegéljünk?
 -  -   U  -  -    -  U -  U -  -    
Mi dolgunk a világon? küzdeni
 U  -  -   U  U - -    -  U U
Erőnk szerint a legnemesbekért.
U -     U -   U  -  U -  U -   
Előttünk egy nemzetnek sorsa áll.
U -  -   -    -  -  -   -  U -    
Ha azt kivíttuk a mély sülyedésből
 U -    U -  U  U  -    U  U -  -  
S a szellemharcok tiszta sugaránál
  U   -  -  -  -   -   U  U U - - 
Olyan magasra tettük, mint lehet,
U  -   U -  U  -  -    -    U -   
Mondhatjuk, térvén őseink porához:
 -   -  -    -  -  - U-    U - -    
Köszönjük élet! áldomásidat,
 U  -  U  - U   -  U - U U  
Ez jó mulatság, férfi munka volt!
-   -  U -  -    -  U  -  U  -   
 10

11

10

11

11

11

11

10

10

11

10

10

11

10

11

8

10

10

11

10

11

10

10

10

10

10

10

11

10

11

10

10

11

10

10

10

10

10

10

10

10

10

11

10

10

10

10

11

10

11

10

8

10

10

11

10

10

10

10

11

10

11

11

11

10

10

10

11

11

10

10

10

10

10

10

10

11

10

11

10

10

10

10

10

11

10

11

10

10

11

10

10

11

10

10

10

10

10

11

10

11

10

11

10

11

10

10

11

10

10

10

10

11

10

10

10

11

11

10

11

10

10





Alliteráció

































































Alliteráció









Alliteráció





































































































































































Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom