Szerző
Gyóni Géza

Gyóni Géza

születési nevén Áchim Géza, magyar költő

1884. június 25. — 1917. június 25.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 1457 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2017. november 28.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölték (3)

Gyóni Géza

Behunyt szemekkel

Behunyt szememnek barna kárpitjára
Akarom vagy se: járva, állva, fekve
Csak téged fest a látások ecsetje.

Ahogy ülsz békén. Ahogy lassu ivben
Karod mozditod lágyan és szeliden,
Kibomlott hajad igazitod hátra.

Szép szád hallgat, mint mesebeli rejtek.
Aztán fáradtan a kezed leejted.
Mint kinyilt nárcisz hull piros ruhádra.

A toronyóra kondul: kettő... három...
Aludni kéne... S gyűrt-vetett párnámon
Behunyt szemem az álmot fájva várja.

Gyóni Géza aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!