Szerző
Reményik Sándor

Reményik Sándor

erdélyi származású költő, akinek verseit 1945 után politikai okokból évtizedekre száműzték a magyar irodalomból

1890. augusztus 30. — 1941. október 24.

Szerző figyelése

Vers

A verset eddig 217 alkalommal nézték meg.
Az oldalra felkerült: 2017. november 17.

Megosztás

Címkék

Ehhez a vershez még nem tartozik címke.

Kedvencnek jelölte

Reményik Sándor

A város messziről

Be szép a város ilyen messziről,
A látóhatár távol peremén.
Olyan szép, mint a szép emlékezet,
S oly ifjú, mint a fiatal remény.

Nem csillog más, csupán a tornyok orma
A révedező tekintet előtt,
S a gyárkémények is ily messziről
Csak óriási tömjénfüstölők.

A zajból csak a harangok szavát
Búgatja szűrőn át a messzeség,
Szelek szárnyára bízva könnyedén
A világ-koncert örök lényegét.

De így csak hajnalban és alkonyatkor
Látszik a város, - soha, soha máskor.
Csak remény-párán, emlék-ködön át,
Megérkezéskor, vagy - búcsúzkodáskor.

Püspökfürdő, 1925. június

Reményik Sándor aláírása

Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!


Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom